Társasház strang

Társasház strang ismertető – Minden, amit tudni kell a strangról társasházakban

Ha egy társasház lakójaként valaha is hallottuk a „strangcsere” szót, valószínűleg nem jó hírt közöltek velünk Pedig a társasház strang – ez az elsőre furcsán hangzó kifejezés – kulcsszerepet játszik a ház működésében: ez a függőleges csővezeték-rendszer gondoskodik a vízellátásról és a szennyvíz elvezetéséről. Mivel azonban a legtöbb lakásban rejtve fut a falak mögött, csak akkor kerül előtérbe, amikor már baj van. Ilyenkor már nem elég egy gyors szerelés – a lakók előtt gyakran áll egy nehéz döntés: elviselik a rendszeres dugulásokat, szivárgásokat, vagy vállalják a komplett strangcserét?

Ebben a cikkben utánajárunk, mi is pontosan a társasház strang, miért nélkülözhetetlen a szellőztetése, milyen jelek utalnak arra, hogy ideje lecserélni, és hogyan zajlik a csere lépésről lépésre. Megmutatjuk, milyen költségekkel kell számolni, kik döntenek róla, és mire figyeljünk, ha azt szeretnénk, hogy a munkálatok minél gyorsabban és kevesebb kellemetlenséggel záruljanak.

Mi a társasház strang és miért nélkülözhetetlen?

A legtöbb társasházban élő ember soha nem gondol arra, hogy az otthonában zajló legalapvetőbb dolgok – például a zuhanyzás, mosogatás, vécéhasználat – egy összetett, rejtett infrastruktúrára épülnek. Az egyik legfontosabb, mégis szinte teljesen láthatatlan része ennek a rendszernek a strang: az az épületben függőlegesen futó gerincvezeték, amely a vízellátást és a szennyvíz elvezetését biztosítja minden egyes lakásban. Amíg rendben működik, senki nem gondol rá. De ha meghibásodik – ha szivárog, eldugul, vagy épp cserére szorul –, az nemcsak kellemetlenséget, hanem akár több milliós közös költséget, lakásonkénti beavatkozást és hosszú ideig tartó munkálatokat is jelenthet. És ami még fontosabb: ez nem egyedi eset, hanem a legtöbb magyarországi társasházban reális, sőt elkerülhetetlen probléma.

A társasház strang tehát nem más, mint az az épületgépészeti csővezeték, amely összeköti a lakások víz- és szennyvízvezetékeit az alapvezetékkel. Ez lehet hideg- vagy melegvízcső, szennyvízlefolyó, de sok esetben ide tartozik a használati melegvíz (HMV) cirkulációs vezetéke is. Ezek a csövek általában függőlegesen, az épület teljes magasságában húzódnak végig, és sok esetben a falak mögé, gipszkarton vagy csempeburkolat mögé rejtve futnak. A strangok anyaga gyakran már elavult: a 70-es, 80-as években épült házakban acél, ólom vagy azbeszt csövek a jellemzők – ezeknek az élettartama 25–40 év, amit sok esetben már jócskán meghaladtak.

A strang tehát nem csak egy cső a falban – hanem egy központi csomópont, amelyen keresztül minden egyes lakás kapcsolódik az épület teljes vízrendszeréhez. Ha ez a rendszer elöregszik, az egész ház működését veszélyezteti: csökken a víznyomás, rendszeressé válhatnak a dugulások, bűzös szagok terjedhetnek a lakásokban, és a falak mögött rejtve szivárgások, beázások is megjelenhetnek. Mindez nemcsak az épület szerkezeti épségét veszélyezteti, de egészségügyi problémákhoz és biztosítási vitákhoz is vezethet.

A továbbiakban részletesen bemutatjuk:

  • Mi az a társasház strang pontosan, milyen típusai és funkciói vannak egy társasházban?
  • Miért kiemelten fontos a társasház strang rendszeres karbantartása és megfelelő szellőztetése?
  • Milyen tünetekből lehet felismerni, ha probléma van a stranggal?
  • Mikor és miért válik szükségessé a strangcsere, hogyan zajlik, mennyibe kerül, és milyen hatása van a lakók életére?
  • Kinek a felelőssége a karbantartás, javítás, felújítás, és hogyan hozható erről közösségi döntés?
  • Milyen modern technológiák, anyagok és megoldások állnak rendelkezésre egy korszerű strang kialakításához?
  • Mit lehet tenni megelőzésként, hogy elkerüljük a költséges vészhelyzeteket?
  • És végül: hogyan lehet okosan és hatékonyan felkészülni egy ilyen nagy volumenű, közös társasházi beruházásra?

Ez az útmutató minden lakónak, közös képviselőnek és gondnoknak szól, aki szeretne tájékozottan, előrelátóan és felelősen dönteni a társasház működését befolyásoló egyik legfontosabb, mégis gyakran elhanyagolt rendszerről: a strangról.

Társasház strang szellőztetése – miért kiemelten fontos a társasházak működésében?

A legtöbben úgy gondolnak a strangra, mint egy egyszerű víz- vagy szennyvízvezeték-hálózatra, amely biztosítja a lakásokból a lefolyó víz elvezetését. Pedig a társasház strang nem csak levezet, hanem szellőztet is – és ennek a szellőzésnek kritikus szerepe van a teljes rendszer zavartalan működésében. Egy társasház csatornarendszerében ugyanis nemcsak víz áramlik lefelé, hanem különféle gázok is keletkeznek. Ha ezek nem tudnak megfelelően távozni, az nemcsak kellemetlen szagokat, hanem komoly műszaki problémákat is okozhat.

A jól szellőztetett csatornarendszer tehát három alapvető funkció betöltését biztosítja.

Gázelvezetés – a csatornahálózatban keletkező gázok eltávolítása

A szennyvíz lebomlása során metán, kén-hidrogén és egyéb kellemetlen vagy akár mérgező gázok keletkezhetnek a rendszerben. Ezek a gázok, ha nem tudnak megfelelően távozni a strangon keresztül, visszanyomódhatnak a lakásokba– a vécék, mosdók, fürdőkádak vagy padlóösszefolyók bűzzáróin át. Ez nemcsak elviselhetetlen szagokat, hanem rossz közérzetet, sőt hosszú távon egészségkárosító hatásokat is eredményezhet. A strang szellőzője tehát lényegében a rendszer kéménye, amelyen keresztül a csatornagázok elhagyják az épületet.

A bűzzárók védelme – nyomáskiegyenlítés és a vákuumhatás elkerülése

Minden lefolyóban található egy „bűzzáró” vízzár (pl. a szifonban), amely megakadályozza, hogy a csatornaszag bejusson a lakásba. Ha azonban a strang nem szellőzik megfelelően, a lefolyó víz mozgása vákuumot idézhet elő a rendszerben. Ilyenkor a vákuum „kiszívhatja” a bűzzáró vizet a szifonból, ezzel megszűnik a szagok elleni védelmi vonal, és a kellemetlen szagok akadálytalanul áramlanak a helyiségekbe.

A probléma különösen a felsőbb emeleteken élőknél jelentkezik gyakrabban, hiszen itt a nyomáskülönbségek még hangsúlyosabban érvényesülnek. Ezért is rendkívül fontos, hogy a strang tetején megfelelő nyílás vagy szellőzőcsőlegyen kiépítve, amely biztosítja a levegő be- és kiáramlását.

Korrózió csökkentése – a csövek hosszabb élettartamáért

A csatornarendszerben rekedt gázok nemcsak büdösek, hanem kémiailag is agresszívek. A keletkező gázok egy része (pl. a kén-hidrogén) korróziót idézhet elő a fémcsövekben, különösen akkor, ha azok már régebbi típusú anyagból – például vasból vagy acélból – készültek. A rossz szellőzés miatt felgyülemlő gázok gyorsíthatják a csőfalak elvékonyodását, repedéseket, rozsdásodást okozhatnak, végső soron megrövidítve az egész rendszer élettartamát. Egy jól működő szellőző strang tehát nemcsak a lakók komfortját, hanem a teljes infrastruktúra hosszú távú fenntarthatóságát is biztosítja.

Mi történik, ha a társasház strang nem szellőzik megfelelően?

A nem megfelelő szellőztetés első jelei többnyire enyhék, de zavaróak – majd súlyosabbá válhatnak:

  • Kellemetlen csatornaszag a lakásban, különösen reggel vagy vízhasználat után.
  • Gurgulázó, „kutyogó” hangok a lefolyókból – a levegő a vízoszlop mögött próbál utat találni.
  • Lassú vízelvezetés a mosdókban, zuhanyzókban.
  • Szifonból eltűnő víz, visszatérő szagproblémák.
  • Ismétlődő dugulások, különösen esőzések vagy intenzív vízhasználat idején.

Mi lehet a megoldás?

A szellőztetés javítása meglévő rendszer esetén is lehetséges, bár nem mindig egyszerű. Az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre.

Légbeszívó szelep utólagos beépítése

Ez a leggyakoribb megoldás akkor, ha az építéskor nem került kiépítésre külső szellőző vezeték. A légbeszívó szelep lehetővé teszi, hogy levegő jusson a rendszerbe, amikor nyomáskülönbség alakul ki, de visszafelé nem enged csatornagázt a lakásba. Fontos, hogy ezeket szakember szerelje be, és rendszeresen ellenőrizzék.

Külső szellőzőcső kiépítése vagy karbantartása

Ha az épület rendelkezik tetőre kivezetett szellőzőcsővel, annak karbantartása és átjárhatóságának ellenőrzése kiemelten fontos. A szellőzőcső eldugulása (pl. madárfészek, törmelék, hőszigetelési hiba miatt) komoly problémát okozhat.

Rendszeres strangkarbantartás és csőkamerás ellenőrzés

A társasház strang tisztítása során nemcsak a dugulások szüntethetők meg, hanem a szellőzők állapota is felmérhető. Érdemes évente egyszer szakemberrel átvizsgáltatni a teljes csatornarendszert, különösen régi építésű házakban.

Mikor van szükség a társasház strang cseréjére?

A strangvezetékek – akárcsak az épület bármely más rejtett, de létfontosságú rendszere – nem örökéletűek. Akár víz-, akár szennyvízcsőről van szó, a fizikai elhasználódás, az anyagok öregedése és a rendszeres használat mind hozzájárulnak ahhoz, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenné váljon a teljes csere. Bár sokáig észrevétlenül működnek, a strangok idővel megbízhatatlanná válnak, és egy-egy meghibásodás már az egész épület lakóit érintheti – nem beszélve a jelentős anyagi károkról. De honnan tudható, hogy elérkezett az idő a cserére? Az alábbi tünetek nemcsak intő jelek, hanem konkrét figyelmeztetések is lehetnek.

Gyakori dugulás és lassú vízelvezetés

Ez az egyik leggyakoribb és legkönnyebben észlelhető probléma. Ha a lefolyók egyre gyakrabban telnek vissza, gurgulázó hangokat hallatnak, vagy a víz csak lassan távozik, az gyakran a strang beszűkült keresztmetszetére utal. A hosszú évek alatt a csövek falára lerakódó vízkő, zsír, szappanmaradványok, rozsdarészecskék fokozatosan csökkentik az áramlási keresztmetszetet, így a rendszer már nem képes megfelelően elvezetni a vizet. Idővel ez nemcsak dugulást okoz, hanem nagyobb vízterhelésnél akár visszafolyást vagy elöntést is.

A rendszeres duguláselhárítás ugyan ideiglenesen segíthet, de ha a probléma ismétlődő, akkor a javítás már csak tüneti kezelés. Ilyenkor a teljes strangcsere a valódi, hosszú távú megoldás.

Csökkenő víznyomás

A víznyomás csökkenése sokszor nem a szolgáltatói hálózat hibája, hanem a strangok állapotának a következménye. A lerakódások, a beszűkült keresztmetszet és a belső rozsdásodás hatására a vízáramlás nem egyenletes, különösen a felső emeleteken érzékelhető, hogy „nem jön a víz rendesen”, vagy csak akkor, ha az alsó szinteken épp nem használják. Ez nemcsak kényelmetlenség, hanem a vízzel működő berendezések (mosógép, bojler, cirkó) hatékony működését is veszélyezteti. Ha a víznyomás rendszeresen és tartósan alacsony, az már egyértelmű műszaki beavatkozás szükségességére utal.

Szivárgások, vízfoltok, penészedés

A társasház strang hibái gyakran láthatatlanul indulnak, de a jelek hamar elárulják magukat: nedves foltok a plafonon, dohos szag, tapéta- vagy festékleválás, visszatérő penészesedés. Ezek jellemzően mikroszivárgások, hajszálrepedések eredményei, amelyek a régi, elöregedett csövek illesztéseinél alakulnak ki. Súlyosabb esetben az ilyen szivárgás szerkezeti károsodást is okozhat – különösen panellakásokban vagy régi téglaházakban, ahol a csövek gyakran közvetlenül a falban futnak. Ilyen helyzetben nincs idő halogatni: nemcsak az esztétika, de az épület állaga is veszélybe kerül.

Elavult, rozsdás csövek és elöregedett anyagok

A legtöbb 30-50 évvel ezelőtt épült társasházban még öntöttvas, horganyzott acél vagy ólomcsöveket használtak, amelyek mára már technológiailag elavultak. A csövek belülről rozsdásodnak, vékonyodnak, és előbb-utóbb megrepednek. A baj az, hogy ez kívülről sokszor nem látszik – a csőcsere sürgősségét csak csőkamera, hőkamera vagy bontás után lehet pontosan megítélni. Sokan nem is tudják, de az ilyen elavult csövek már egészségügyi kockázatot is jelenthetnek, mivel szennyezhetik az ivóvizet vagy fertőzésveszélyt hordozhatnak, ha a szennyvíz átszivárog a falakba.

Egyre gyakoribb javítási igények, folyamatos karbantartási költségek

Ha egy társasházban évente többször kell vízvezeték-szerelőt hívni, visszatérő dugulás, szivárgás vagy nyomásprobléma miatt, akkor a strang már biztosan elérte életciklusa végét. Ilyenkor a folyamatos javítgatás már nem éri meg – sem anyagilag, sem műszakilag. A javítás költsége gyakran összességében meghaladja egy egyszeri, átfogó strangcsere költségét, és nem is jelent végleges megoldást.

Ki felel a strangért a társasházban?

A strangvezeték osztatlan közös tulajdon, ezért a társasház közössége a felelős a karbantartásáért, tisztításáért és cseréjéért. A döntést a közgyűlés hozza meg, a közös képviselő előterjesztése alapján. A kivitelezőt is közgyűlési határozattal választják ki, és a munkálatokat a közös költségből finanszírozzák.

A társasház közössége a fenntartó

A karbantartás, tisztítás és esetleges csere – legyen szó akár egy kisebb szakasz javításáról, akár teljes strangcseréről – a társasház egészének feladata és kötelezettsége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

  • A közös képviselő figyelemmel kíséri a társasház strang állapotát, vagy külső szakember segítségét kéri felméréshez.
  • Ha probléma merül fel, ő készíti elő a javaslatot a felújításra, javításra vagy cserére vonatkozóan.
  • A javaslatot a közgyűlés tárgyalja meg és szavazza meg – többségi döntéssel.
  • A közgyűlés választja ki a kivitelezőt is: több ajánlat alapján határoznak, melyik cég végezze el a munkát.
  • A kivitelezés költségeit a társasház közös költségből finanszírozza, ami azt jelenti, hogy minden tulajdonos hozzájárul arányosan a kiadásokhoz.

Lakói kérdések: „Miért én fizessem?”

Sokszor felmerül, főként alsóbb szinteken lakóktól, hogy „miért kell nekem fizetnem, ha engem nem is érint a dugulás vagy a nyomásprobléma”. A válasz egyszerű: a társasház strang nem egyes lakásokhoz tartozik, hanem az egész ház közös infrastruktúrájához. Még ha valaki épp nem érzékeli a problémát, a vezetékek átfogó cseréje hosszú távon minden tulajdonos érdekét szolgálja, mert:

  • javul a rendszer működése,
  • nő a lakás értéke,
  • csökken a meghibásodások esélye és az ebből adódó kiadások,
  • csökken a lakók közötti konfliktus lehetősége.

A közös képviselő szerepe

Bár a döntés nem az ő kezében van, a közös képviselő kulcsszereplő a folyamatban. Az ő dolga:

  • felmérni vagy felméretni a rendszer állapotát,
  • ajánlatokat kérni kivitelezőktől,
  • tájékoztatni a lakókat a helyzetről, a kockázatokról, a költségekről,
  • lebonyolítani az előkészítést, majd a munkálatok adminisztrációját,
  • ellenőrizni a kivitelezés minőségét, vagy szakembert bevonni az átvételbe.

Hogyan zajlik a strangcsere?

A strangcsere nem csupán egy egyszerű szerelési feladat – összetett, műszakilag és szervezetileg is precízen előkészített folyamat, amely az egész társasház működésére hatással van. A hibás, elavult strangvezetékek cseréje több szakaszból áll, és a lakók részéről is együttműködést, türelmet igényel.

  1. Állapotfelmérés és feltárás

A munka első és egyik legfontosabb lépése a részletes állapotfelmérés, amelynek során szakemberek határozzák meg a vezetékek pontos állapotát. Ez általában az alábbiakat foglalja magában.

  • Lakásonkénti bejárás: Minden érintett stranghoz kapcsolódó lakásban megvizsgálják a hozzáférési lehetőségeket, falburkolatokat, kiállásokat.
  • Csőkamerás vagy hőkamerás vizsgálat: Ezekkel a korszerű eszközökkel belülről is megvizsgálják a vezetékek állapotát, felmérik az elzáródásokat, lerakódásokat, rozsdásodást vagy szivárgásokat.
  • Feltárás: Ha szükséges, kisebb bontásokat végeznek, hogy pontosan azonosítani tudják a csővezetékek anyagát, csatlakozásait, elágazásait.

Ez a fázis dönti el, hogy pontosan mely strangokat kell cserélni, milyen technológiával, és milyen hozzáférési lehetőségek állnak rendelkezésre.

  1. Tervezés és ajánlatadás

A feltárás után a kivitelező:

  • Durva, majd részletes árajánlatot készít. Az első ajánlat becslésen alapul, míg a második a tényleges helyszíni adatokra, pontos anyag- és munkadíj számításokra épül.
  • Műszaki javaslatot tesz: milyen anyagokat használna (pl. PVC, PP), hogyan oldaná meg a szerelést, milyen bontással, helyreállítással számol.

Gyakori, hogy az ajánlat külön tételesen tartalmazza a lakásokon belüli helyreállítás (csempe, festés, burkolat) költségeit is, hogy a lakók pontos képet kapjanak a várható kiadásokról.

  1. Közgyűlési döntés

Mivel a strang a társasház közös tulajdona, a csere csak közgyűlési határozattal valósulhat meg. A közgyűlés feladata:

  • A szükségesség elfogadása.
  • A kivitelező (vagy ajánlat) kiválasztása.
  • A költségek elosztásának jóváhagyása (alapvetően albetétarányosan).
  • A kivitelezés időzítésének megbeszélése.

Sok esetben a közös képviselő előkészít egy összehasonlító táblázatot a különböző ajánlatokról, hogy a tulajdonosok átláthatóan dönthessenek.

  1. Kivitelezés

A kivitelezés során a kiválasztott cég:

  • Megkezdi a bontást – jellemzően ott, ahol a strangvezetékek a falakban futnak: WC, fürdőszoba, konyha. Ha a lakók előre leszerelik a burkolatokat, takarják a bútorokat, az jelentősen gyorsítja a folyamatot.
  • Eltávolítja a régi csöveket, és azokat korszerű, lerakódás- és korrózióálló anyagokra (pl. polipropilén, PVC) cseréli.
  • A csere strangonként általában 1–5 napot vesz igénybe – az épület adottságaitól és az elérhetőségtől függően.
  • Helyreállítja a bontott falrészeket, vakol, fest, burkol, amennyiben ez része a szerződésnek.

A munkálatok során fontos, hogy a lakók biztosítsák a bejutást, és lehetőség szerint előkészítsék a munkaterületet (pl. leszerelik a WC-tartályt, mosdót, burkolatokat, takarnak, pakolnak).

  1. Ellenőrzés, átadás, garancia

A kivitelezés befejeztével:

  • A kivitelező műszaki átadást tart, amelyen a közös képviselő és gyakran egy független műszaki ellenőr is részt vesz.
  • Ellenőrzik, hogy a csere minden ponton szakszerűen és a terv szerint történt-e, nincs-e szivárgás, probléma.
  • A kivitelező garanciát vállal a munkára (ez jellemzően 1–5 év, de lehet több is, szerződés függvénye).
  • A lakók visszaköltözhetnek, használatba vehetik az új rendszert.

Lakók szerepe és együttműködés

A strangcsere sikeréhez elengedhetetlen a lakók együttműködése. Amit ők tehetnek:

  • Előkészítik a munkaterületet (pl. leszerelnek burkolatokat, hozzáférést biztosítanak).
  • Időben beengedik a szakembereket.
  • Türelmesek és együttműködők a zaj, por és kellemetlenségek idején.
  • Segítik az információáramlást, kommunikálnak egymással és a közös képviselővel.

Ez nem csak gyorsítja a munkát, de csökkenti a költségeket is, hiszen minél gördülékenyebb a kivitelezés, annál kevesebb idő és utómunka szükséges.

Gyakran ismételt kérdések a társasház strangról

Miből derül ki, hogy a strangot cserélni kell?
Gyakori dugulások, víznyomáscsökkenés, szivárgás vagy vízfoltok utalnak rá.

Milyen anyagból készülnek az új strangvezetékek?
Modern műanyagból, például PVC vagy polipropilén csövekből.

Meddig tart egy strangcsere?
Általában 1–5 nap strangonként, a ház méretétől függően.

Mekkora bontással jár a strangcsere?
Falbontással jár, főleg a WC, fürdő és konyha környékén.

Lehet-e részlegesen cserélni a strangot?
Igen, de ez csak ideiglenes megoldás; teljes csere a hosszú távú megoldás.

Kaphatunk biztosítást a strang meghibásodására?
Igen, de jellemzően csak korlátozott mértékben térít,

 Szükség van-e műszaki ellenőrre?
Nagyobb munkáknál javasolt, hogy a kivitelezést független szakértő is ellenőrizze.

Kell-e engedély a strangcseréhez?
Ha a munka nem jár statikai beavatkozással, általában nem, de ezt az önkormányzattól vagy kezelőtől érdemes megkérdezni.

Kié a döntés, ha valaki ellenzi a munkát?
A közgyűlési többségi döntés érvényes, az ellenzők sem mentesülhetnek a költségek alól.

Mit tehetünk megelőzésként?
Rendszeres kamerás ellenőrzés, karbantartás, tudatos lefolyóhasználat.

Ügyfélszolgálat:

+36 70 504 4063
(Hétfőtől – Péntekig 9:00 – 13:00 óráig)

kornel.bako@inhouse.finance

Kövess minket

Iratkozz fel hírlevelünkre

Készítette: Marketing and More

2024 WHM Hitel-és biztosítás © Minden jog fenntartva

Scroll to Top