Társasház biztosítás útmutató
- 2023. december 14.
Ha társasházban élünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy még nagyobb a veszélye annak, hogy kár ér minket – hiszen nem csak saját lakásunkért, hanem a közös tulajdonban lévő vagyonért is felelősek vagyunk! Ráadásul nem csak a mi, hanem lakótársaink hozzáállásán is múlik, milyen állapotba kerül a társasház. Éppen ezért fontos, hogy saját lakásunk biztosítása mellett társasház-biztosítást is kössünk. De mit jelent ez pontosan? Minden, amit tudnod kell a társasház-biztosításról 2023-ban!
Mi az a társasház biztosítás?
A társasház-biztosítás arra lett kitalálva, hogy segítsen a társasházak, lakóközösségek közös vagyonának, valamint a lakók egyéni vagyonának megvédésben. A társasház-biztosítás megkötése nem kötelező, ugyanakkor nagyon is ajánlott: egy épület, amit sokan használnak, folyamatosan ki van téve olyan eseményeknek, hatásoknak, melyek állapotromláshoz vezetnek és csak kisebb-nagyobb befektetésekkel hozhatók helyre.
Hivatalosan megfogalmazva a társasház-biztosítás tulajdonképpen olyan épületekre vonatkozó vagyonbiztosítás, amely kettő vagy több műszakilag és szerkezetileg különálló albetét káreseményekből fakadó, vagyontárgyakban keletkezett kár megtérítésére használható. Ez azt jelenti, hogy társasház-biztosítás megkötése esetén már a két külön lakásból álló házaknál is megoszlik a felelősség – és a fedezett károkat megtéríti a biztosító. A biztosítottak a lakóközösségi tulajdonosok és tulajdonostársak, akik tulajdoni hányaduk arányában jogosultak a károk megtérítésére. A társasház-biztosítás a kockázatviselési helyen lévő közös és külön tulajdonú épületrészekre, valamint a közös tulajdont képező ingóságokra is vonatkozik.
Összefoglalva tehát, olyan kárbiztosítás, amely alapján a biztosító́ a szerződésben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt és szolgáltatást teljesít a szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezésekor a biztosítási díj megfizetése ellenében.
Az épületek szempontjából:
A teljes körű̋ társasház-biztosítás biztosítási védelmet nyújt a ház épületszerkezeti részére, amiben a közös tulajdonú́ épületrészek, építmények, épület berendezések és épülettartozékok, illetve a külön tulajdonú́ részek is benne vannak. A fedezetek kiterjednek a vállalkozás céljára használt területekre is.
Ingóságok szempontjából:
A biztosító́ kockázatviselése automatikusan kiterjed a közösségi ingóságokban a biztosítási események által okozott dologi károkra, de kiterjeszthető̋ a tulajdonosok külön tulajdonában lévő ingóságaira is.
Mikor érdemes társasház biztosítást kötni?
Képzeljük el, hogy egy nagy szélviharban megsérül a társasházunk tetőszerkezete, esetleg a ház egyes részei már olyan állapotban vannak, hogy kénytelenek vagyunk omlásveszélyre figyelmeztető táblát kitenni. A lepotyogó egyes homlokzati részek, törmelék, cserép vagy éppen csak a jégcsapok személyi vagy tárgybeli károkat okoznak – ki ilyenkor a felelős? Az erre vonatkozó jogszabály szerint a társasház tulajdonosai! Ha nem tettek bizonyítható lépéseket a balesetek elkerülése érdekében – például nem szereltettek hófogót a tetőre, nem gondoskodtak a járda biztonságáról – és valaki megsérül vagy valamilyen kár keletkezik, akkor társasházi felelősségbiztosítás hiányában a társasház tulajdonosai tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben felelősek lehetnek a kárért és kötelesek azt megtéríteni.
Persze nem csak olyan esetekben lehet hasznos a társasház-biztosítás, ha harmadik személynek keletkezik kára. A biztosítás az olyan problémák esetén is megoldást nyújt, mint az egyik leggyakoribb meghibásodás: a csőtörés. Ilyen esetben például több lakó tulajdonában is kár keletkezik (beázott mennyezet, vizes falak, felpúposodott parketták stb.), így a társasház biztosítója fedezi az egymásnak okozott károkat. Ennek hiányában a lakóknak egyénileg, vagy éppen saját lakás- vagy felelősségbiztosításuk terhére kell megtéríteniük a károkat. Alapvetően tehát kijelenthetjük, hogy a társasház-biztosítást mindig érdemes megkötni, hiszen váratlan károk bármikor keletkezhetnek, de olyan esetben mindenképpen járjunk utána, van-e valamilyen felelősségbiztosítás, ha a lakóépület állapota bármilyen szempontból leromlott, szemmel látható károk keletkeztek benne.
Mit tartalmaz a társasház biztosítás?
Egy társasházat alapvetően kétféle módon lehet biztosítani. Az egyik lehetőség, hogy minden lakó a saját lakására köti meg a biztosítást, a közös helységekre pedig a társasház köt egy társasház-biztosítást. A másik esetben egy mindenre kiterjedő, úgynevezett teljes körű társasház-biztosítást kötnek a tulajdonosok, amiben a közös (lépcsőház, pince, padlás) illetve a külön (lakások, tárolók) tulajdonú részek is benne vannak. Ez jellemzően egyszerűbb, gyorsabb, illetve a biztosítás díjazása is jelentősen alacsonyabb, mégis ritkábban fordul elő, hiszen ehhez a lakóközösség egyetértésére van szükség.
A biztosítási fedezet, vagyis az, hogy milyen tételekre érvényes a társasház-biztosítás, nagyjából 4 kategóriára osztható – de természetesen a tételek biztosítóként változhatnak, illetve modulszerűen épülnek fel, így mindenképpen érdemes alaposan, több forrásból is árajánlatot kérni.
Alapkockázatok
Tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen üreg beomlása, ismeretlen jármű ütközése, légijármű lezuhanása, üvegtörés stb.
Kiegészítő kockázatok
Géptörés, beázás és kívülről érkező̋ víz, rongálás, lopás, vandalizmus, dugulás, kártevők okozta károk, füstkár, villámcsapás másodlagos hatása, közös tulajdonú ingóság biztosítása, teremgarázsban tárolt gépjárművek tűzbiztosítása, vészhelyzeti asszisztencia, épület felelősségbiztosítás, közös képviselők felelősségbiztosítása stb.
Külön fedezetek
Különleges üvegek, felvonó́, napkollektor, hőszivattyú́, kaputelefonok, extra felelősségbiztosítás, közös képviselői felelősségbiztosítás, kollektív balesetbiztosítás stb.
Költségtérítések
Rom- és törmelékeltakarítási költségek, kárenyhítés költségei, elmaradt lakbér, bérleti díj térítés, oltás és mentés költségei, hatósági engedélyezés költségei, kerti veszélytelenítés stb.
Ahogy már említettük, társasház-biztosítást nem kötelező kötni, azonban mindenképpen érdemes elgondolkodni rajta, hiszen a pincétől a padlásig megvédi az épületet a legyakoribb viharkároktól kezdve a lakók egymásnak – nem szándékosan – okozott káraiig. Ezen felül azonban vannak még plusz előnyei is.
- Költségcsökkentés minden egyes lakásnál: társasház-biztosítás esetén nincs szükség egyenként teljes körű lakásbiztosítás megkötésére, hanem elég csupán az ingóságokra fedezetet kérni, ami jelentősen olcsóbb a lakásbiztosítást és ingóságokat egyben lefedő biztosításoknál. A társasház-biztosításnak ráadásul olyan előnye is van, hogy a hitelre vásárolt lakás bank által előírt biztosítási összegét részben vagy akár teljes egészében ki tudja váltani.
- Gyors kárrendezés: ha bármilyen kár keletkezik, a társasház-biztosításnál egy kézben összpontosul a házra vonatkozó kárrendezés – talán nem is kell kifejteni, ezzel mennyi időt és energiát spórolva. Egy telefonos vagy online kárbejelentés esetén egyszerre jelezhető az összes kár a biztosító felé, nincs szükség arra, hogy a lakók vagy tulajdonosok egyenként bejelentsék a hibát.
- Közös értékvédelem: a közös területeken lévő ingóság is védelmet élvezhet, így a társasház-biztosítással kár esetén a lakóközösség vagyona is biztonságban van.
Mit nem tartalmaz a társasház biztosítás?
Természetesen vannak olyan esetek, amelyeknek a kártérítését nem tartalmaz a társasház-biztosítás. A kizárt kockázatok és korlátozások teljes felsorolását általában minden biztosítónál az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) tartalmazzák – ezeknek mindenképpen nézzünk utána. Ugyanakkor vannak olyan általános jellegű feltételek, amelyek fennállása esetén biztosan nem kapunk semmilyen kártérítést a társasház-biztosítás ellenére sem.
A főbb, kizárt kockázatok a következők:
- ionizálónak minősülő sugárzás vagy radioaktív magenergia közvetlen vagy közvetett hatása
- háború, harci cselekmények, polgárháború, belső zavargások, országok közötti háború, terrorcselekmények idegen hatalomellenséges cselekedeti, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés
- nukleáris energia, felszabaduló nukleáris energiakárosító hatása, mágneses/elektromágneses mező által okozott sérülések.
A főbb mentesülések, egyéb korlátozások:
- a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták
- kármegelőzési vagy kárenyhítése kötelezettség elmulasztása esetén
- tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén
- kárbejelentési kötelezettség esetén
- állapotmegőrzési kötelezettség esetén
- változásbejelentési kötelezettség esetén
- illetve akkor, a biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított két éven belül elévülnek.
Nagyon fontos, hogy a kizáró tényezőknél odafigyeljünk a kárenyhítési és a kármegelőzési kötelezettségre, ugyanis a legkönnyebben ezen bukhatjuk el a társasház-biztosítás kártérítését. A biztosított, tehát maga a társasház, vagyis az ott lakók és a társasházat képviselő személy köteles például az aktuális építésügyi szabványoknak megfelelően építtetni és karban tartani. Ennek elmulasztása esetén tulajdonképpen szerződést szegett, vagyis nem jogosult semmilyen követelésre, kártérítésre a biztosítóval szemben.
A társasház köteles továbbá az ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelően, gondosan eljárni, a biztosító által a biztosítási feltételekben és mellékleteiben meghatározott biztonsági előírásokat betartani. Legyen szó akár egy bojler, akár egy közös takarítószerszám kezeléséről, a lehető legnagyobb óvatossággal és szakszerűséggel kell kezelni azt.
A biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejű távozás esetén a védettségi szintnek megfelelően, szakszerűen kell bezárni, a védettségi szintet befolyásoló minden biztonsági berendezést üzembe kell helyezni. Ez egyszerűbben nem mást jelent, mint hogyha elhagyunk egy olyan helyiséget, amelyben van riasztó, mindenképpen aktiváljuk is azt a távozás előtt. Ha hosszabb időt tervezünk lakáson, házon kívül tölteni, csukjuk be az ablakokat, hogy elkerüljük az esetleges viharkárokat vagy éppen a beázást.
A szerződő (biztosított) köteles a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében a szükséges, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A biztosított a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ezt azt jelenti, hogy ha megtörtént egy bizonyos káreset, igyekezzünk a lehetőségek szerint mérsékelni a helyzetet. Ha például egy csőtörés vagy beázás miatt felpúposodott a parkettánk, itassuk fel a vizet annyira, amennyire lehetséges, és szüntessük meg a folyamatos ázás okát, hogy nekünk se keletkezzen nagyobb kárunk, valamint más lakásokat is megvédjünk a rongálódástól. Azonban ne kezdjük el azonnal felszedni a padlót, hiszen ilyen esetben a biztosító kárbecslői nem tudják megállapítani, mekkora kár keletkezett, hiszen már megváltoztattuk az eredeti állapotot.
Hol érdemes társasház biztosítást kötni?
Társasház-biztosítást minden olyan ingatlanban érdemes kötni, ahol legalább 2 különálló helyiség van. Szinte mindegyik biztosító kínál nekünk biztosítási csomagokat, melyekben előre összeválogatott fedezeteket találunk, de akár mi magunk is teljesen személyre szabhatjuk a feltételeket. A következőket tartsuk szem előtt.
Hasonlítsuk össze az ár-érték arányokat!
Kérjünk be árajánlatokat az összes elérhető biztosítótól. Tisztázzuk azt, hogy a mi társasházunk esetében mik a legfontosabb szempontok. Öreg épületben lakunk, aminek a vakolata, homlokzata mállik, csatornázása, csövei felújításra szorulnak? Új építésű lakóházban tartózkodunk egy nagy fákkal körülvett parkban? Gyakran vannak viharok, zivatarok, esetleg jégeső is a környékünkön? Milyen a lakóközösség nagyobb része: vigyáznak a közös tulajdonra vagy még a saját lakásukra sem igazán figyelnek oda? Gondoljuk át a fenti szempontokat, és azt az ajánlatot keressük, ami a mi igényeink számára leginkább megfelel.
Csomagajánlat vagy mozaik?
Ha már tudjuk, mire van inkább szükségünk (nem szokott rongálás, vandálkodás történni a környéken, ellenben sokszor azt az országrészt éri jégkár, ahol lakunk), akkor eszerint nézzük át a biztosítók csomagajánlatait. Általában minden társaságnál vannak alapcsomagok, de természetesen sakkozhatunk az egyes szolgáltatásokkal és kiegészíthetjük azokat egyedi igényekkel is.
Legyen naprakész!
A társasház-biztosításhoz hasonló vagyonszerződéseket legalább háromévente felül kell vizsgálni, azonban javasolt, hogy inkább évente tegyük ezt meg! Az ingatlanok, építőanyagok árai gyorsan változnak, így egyre többször van szükség korrekcióra a biztosítás összegét illetően. Az egyes szolgáltatások bevétele a szerződésbe általában év közben is megvalósítható, de az egész biztosítás felülvizsgálata is történjen meg minden évben. Olyan biztosítót válasszunk, akiknél biztosak lehetünk benne, hogy egyetlen épület sem marad alulbiztosított.
Ki kötheti meg a társasház biztosítást? A közös képviselő felelőssége társasház biztosítás esetében
A lakóközösség életében a közös képviselő feladata, mivel ő képviseli a társasházat.. A közgyűlési időszakban minden lakóközösségnek érdekében állna, hogy napirendre tűzzék a társasház-biztosítás szerződési feltételeinek felülvizsgálatát, azonban sajnos ez egyáltalán nem jellemző magatartás. Általában a közös képviselőre hárítják a felelősséget, hogy utánajárjon, létezik-e olyan megoldás, amely jobban megéri az aktuális feltételeknél. (Sokszor az olcsóbbat gondolják jobbnak – függetlenül attól, hogy mit tartalmaz az adott társasház-biztosítás.)
A közös képviselőnek valóban feladata, hogy a ház adottságaihoz legjobban illeszkedő, optimális feltételeket adó társasház-biztosítást kössön, azonban ezt a lakók aktív közreműködése nélkül nem fogja tudni megtenni. A felelős döntéshez ugyanis szükség van egy mindenre kiterjedő kockázatelemzésre, valamint azzal is tisztában kell lennie, hogy a tulajdonosok milyen terheket hajlandók vállalni a ház biztonsága, biztosítottsága érdekében.
Bár a legtöbb társasházkezelő és közös képviselő rendszerint igyekszik megfelelni a rá vonatkozó szakmai elvárásoknak és jogi előírásoknak, sok esteben előfordul, hogy akaratlanul is hibát vétenek. A társasházi tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények egyre magasabbak, és szigorú keretek közé szorítva működnek.
Feladataik összetettsége változatlan a korábbiakhoz képest: az ügyintézés, a közösségi képviselet, a napi feladatok ellátása, a közgyűlési határoztatok végrehajtása mind az ő felelősségük.
A közös képviselőknek éppen a széles és nagy felelősségekkel járó feladatkörük miatt érdemes a társasház-biztosításon felül saját maguk számára is felelősségbiztosítást kötniük. Sok esetben ez már a társasház-biztosításba is beépíthető (a külön választható fedezetek között találjuk), de jó, ha egy avatott szakember is látja a szerződést. Milyen feltételekkel köthető meg? Mire van fedezet, ki és hogyan fizet kár esetén? Lássunk néhány példát!
A közös képviselő felelősségbiztosítása (a teljesség igénye nélkül) az alábbi, leggyakoribb helyzetekre nyújthat megoldást:
hibás könyvelés, elmulasztott karbantartás, jogszabályi megfelelés
közös költség tartozásainak és kifizetéseinek nem megfelelő kezelése és figyelése
pályázatok benyújtásának felelőssége – hiszen ezzel például egy napelemes felújítástól vagy a fűtés korszerűsítésétől is eleshetnek a társasház lakói
adminisztratív problémák
elszámolási problémák
Összefoglalva tehát: a közös képviselőnek fontos feladata a társasház-biztosítás megkötése – és persze erről a lakók véleményének kikérése, egyeztetése. Saját részére pedig – ugyan nem kötelező, de erősen ajánlott – egy felelősségbiztosítás kötése, hiszen bárki követhet el hibákat mindenféle rossz szándék nélkül, és a ház oldaláról is célszerű, hogy könnyedén végrehajtható legyen kár esetén egy követelés.
Milyen költségei vannak az társasház biztosításnak?
Magyarországon sok biztosító kínál társasház-biztosítást. A különböző ajánlatok eltérő feltételekkel és árakkal rendelkeznek, így érdemes áttekinteni az összes lehetőséget, hogy megtaláljuk a számunkra legoptimálisabb megoldást. A különböző ajánlatok eltérő feltételekkel és árakkal rendelkeznek, így érdemes áttekinteni az összes lehetőséget, amihez csak hozzá tudunk férni.
A társasház-biztosítás költségeit általában beleépítik a közös költségbe, így egy lakónak ezzel nem feltétlenül kell foglalkoznia – azt azonban mindenképpen tudatnia kell a közös képviselővel, hogy milyen mértékben hajlandó áldozni a biztosításra. Konkrét árakkal sajnos nem nagyon lehet dobálózni, ugyanis az összeg rengeteg tényezőtől függ. Számos weboldalon találhatunk kalkulátorokat, amelyek a megfelelő adatok alapján segítenek egy körülbelüli összeg kiszámításában.
A társasház-biztosítás költségeinek kiszámolásánál alapvetően a következőket veszik figyelembe:
- Mi az épület címe, hol helyezkedik el?
- Hány m2 a lakóterület?
- Hány m2 a közös terület?
- Milyen fajtájú az épület? (földszint, 2-4 emelet, 4-nél több emelet, szilárd falazatú melléképület stb.)
- Mikor épült a társasház?
- Van-e lift az épületben?
- Lapostetős-e?
- Panel-e?
- Van-e kaputelefon, különleges üveg a házban?
- Mennyi lépcsőház található benne, van-e üzlethelyiség?
A fentieket kitöltve, elérhetőségeinket megadva akár 10 perc alatt kaphatunk körülbelüli adatokat és árakat, amiket tovább pontosítva már a többi lakó felé is tudjuk tolmácsolni a társasház-biztosítás tervezhető költségeit.
Sok esetben nem biztos, hogy érdemes a biztosítók által megadott alapcsomagokat választani, hiszen azok nem fednek olyan speciális igényeket, amikre a mi társasházunknak szüksége lehet. Nézzük át alaposan, milyen kiegészítő fedezeteket ajánlanak a különböző társaságok. Ugyanakkor a biztosítók versenyeznek az ügyfelekért, így számos kedvező ajánlatot találhatunk: van, ahol éves díjfizetés esetén akár 10%-ot is megspórolhatunk, csoportos beszedéssel vagy banki utalással olcsóbb a szolgáltatás, 3% engedmény jár bizonyos lakástakarékokért, de olyan is előfordul, hogy több kiegészítő fedezet választása esetén kisebb lesz a biztosítási díj.
Kárügyintézés menete társasház biztosítás esetén
A kár felfedezését követően a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a ház gondnokát vagy egyéb felelős személyt (pl. közös képviselő) a kárelhárítás, valamint a kárbejelentés megtétele érdekében. Ha szükséges, a közös képviselőt és a biztosításközvetítőjét is tájékoztatni kell, akik megadják a kárrendezéséhez szükséges felvilágosítást és intézkednek a kárbejelentésről a biztosító felé. Fontos, hogy tegyünk eleget a kárenyhítés kötelezettségének, vagyis bármilyen probléma adódott, igyekezzünk mérsékelni azt – ugyanakkor ne mozdítsunk meg olyan dolgokat, amely akadályozza a szakembereket abban, hogy felmérjék az eredeti kár nagyságát.
A társasház-biztosításban nagy könnyebbség, hogy akkor sem kell az összes lakónak bejelentenie a kárt, ha esetleg egy csőtörés folytán több lakást is érint a probléma. Az erre felhatalmazott személy – legtöbb esetben a közös képviselő – teszi meg a bejelentést. Ez online úton, telefonon vagy személyesen is megtehető, általában az alábbi adatok megadásával.
Milyen adatok szükségesek a társasház-biztosításnál a kár bejelentéséhez?
- Károsult neve – több lakás esetén értelemszerűen mindenkié, akit érint a probléma
- Károsult elérhetősége (telefon, e-mail)
- Kockázatviselés helye – vagyis a társasház címe
- Kár dátuma
- Kár jellege (tűz, beázás, csőtörés stb.)
- Biztosítótársaság neve
- Kötvényszám
- Közös képviselő neve
- Közös képvisel elérhetősége
- Becsült kárösszeg – igyekezzünk a valóságnak megfelelően becsülni
- Rövid leírás a kárról – hogyan történt, mi ment tönkre, fennáll-e jelenleg is a probléma vagy sikerült mérsékelni, valamilyen szinten megszüntetni
A kár bejelentésekor a biztosító munkatársai ellenőrzik, hogy érvényes-e a társasház-biztosítás szerződése, kötöttek-e fedezetet az adott problémára, majd döntenek róla, hogy hogyan lehetséges a kár rendezése. A kárigényt általában a kár észlelésétől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni, a helyszíni szemle pedig kb. 5 munkanapon belül történik meg. Ha a kár rendezhető a társasház-biztosítás szerződési feltételei szerint, az utolsó szükséges dokumentum beérkezésétől számított 15 napon belül a biztosító intézkedhet is a kártérítés kifizetéséről. Általában a kisebb és könnyebben azonosítható károk (például üvegkár, villámcsapás okozta károk) esetében ez a kárbejelentéstől számított 5-8 napon belül is megtörténhet.
A betöréses lopás- és rablás károkat a lehető legrövidebb időn belül a rendőrségen, a tűzkárokat a katasztrófavédelemnél – oltási munkájuk hiányában is – haladéktalanul jelentse be a közös képviselő vagy más felelős személy!
Miután a felmérések és dokumentumok alapján megállapított kártérítési összeget kifizette a biztosító, a kárügy lezárásra kerül. Amennyiben a lezárást követően esetlegesen további kárigény merülne fel, arra is van lehetőség:
- vagyonbiztosítási szerződéséből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év alatt,
- felelősségbiztosítási szerződéséből eredő igények a kárigény közlésétől számított 5 év alatt évülnek el.
Társasház biztosítás és lakásbiztosítás
Ha egy többlakásos társasházban élünk, könnyen abba a hibába eshetünk, hogy azt gondoljuk, amennyiben maga az épület biztosítva van, nekünk már nincs semmi teendőnk, minden értékünk és az otthonunk is biztonságban van. Ez egy nagyon gyakori tévhit, ám pórul járhatunk, ha nem gondoskodunk mi magunk a védelemről egy saját lakásbiztosítással.
Ahogy korábban kifejtettük, az, hogy a társasház biztosítás mit fedez, a biztosítás feltételeitől függ, de általában olyan esetekben segít, amikor maga az épület, a közös terek vagy a közös ingóságok sérülnek, tehát például saját ingóságainkra egyáltalán nem nyújt fedezetet. Gondoljunk egy csőtörésre: ha a falak ázásáról van szó, a társasház biztosítás a beázás okozta károkat megtéríti, azonban előfordulhat, hogy bútorok vagy a padló is tönkremennek a vízkár következtében, amelyek beszerzését saját zsebből kell fizetnünk, ha nincs ingóság biztosításunk.
Ugyanígy a közös tárolókban elhelyezett értékeinket is nekünk kell biztosítanunk, ugyanis általában ezekre sem terjed ki a társasház biztosítása – kivéve, ha külön kiegészítő fedezettel rendelkezik ezekre vonatkozóan az épület.
A társasház-biztosítás és a lakásbiztosítás sok dologban hasonlít egymáshoz. Léteznek a biztosítótársaságok által kínált, előre összeállított alapcsomagok, de mozaikszerűen is rendezhetjük a szerződést egyedi igényeink szerint. Mindkettő alapfedezetekből és kiegészítő fedezetekből épül fel, és magára az épület, társasház vagy lakás szerkezeti részére vagy a közös és egyéni tulajdonra, ingóságokra is megköthető.
A fő különbséget az jelenti, hogy a társasház-biztosítás a közös, míg a lakásbiztosítás a magántulajdonra vonatkozik. Ha a társasház szerkezeti részei egy egészként vannak biztosítva, akkor a saját lakásbiztosításunkból ezt a részt ki is vetethetjük – ezáltal pedig abban már csak az ingóságokra kötött biztosítási összeget kell fizetnünk. A társasház-biztosításban az is nagy segítséget jelent, hogy olyan kár esetén, melynek több lakás is elszenvedője, egyszerűsített az ügyintézés. Az érintetteknek nem kell külön kárbejelentést tenniük, hanem elég, ha a közös képviselő összegyűjti a lakók adatait, és egyszerre jelenti be azt.
Gyakran ismételt kérdések a társasház-biztosításról
Érdemes-e lakásbiztosítást is kötni társasház-biztosítás mellé?
Igen! A társasház-biztosítás ugyanis nem vonatkozik a lakásunk ingóságaira, például bútorokra, padlókra és egyéb berendezési tárgyakra. Ha a lakásunk szerkezeti része biztosítva is van a társasház-biztosítás által, saját tárgyaink kártérítését nem fedezi.
Mit kell tenni az egyéni lakásbiztosítással, ha a ház teljes körű társasház-biztosítást kötött?
Amennyiben rendelkezünk olyan élő lakásbiztosítással, melyben az ingóságokon (bútor, ruhanemű, elektronikus berendezések) kívül a lakás épületrésze is biztosítva van, akkor azt módosítani szükséges. Ki kell emelni a szerződésből az épületbiztosítási részt és a továbbiakban csak az egyéni ingóságokra kell díjat fizetni. Általában egyszerűsíti a kárral kapcsolatos ügyintézést, ha az egyéni és társasházi biztosítás egy társaságnál van.
Hogyan kell fizetni a társasház-biztosítást?
A társasház-biztosítás a közös költség részét képezi. A fizetésnél számos lehetőség létezik: intézhetjük csoportos beszedéssel vagy átutalással is – ez a ház lakóinak megállapodásától és a közös képviselőtől függ.
Mikor és hogyan tud biztosítót váltani a ház?
A társasház-biztosítást évente érdemes felülvizsgálni, mivel a piaci árak gyorsan mozognak, és könnyen abba a hibába eshetünk, hogy ingatlanunk alulbiztosítottá válik, vagyis a biztosítás már nem fedezi a társasház és az esetlege károk értékét. Ha jobb ajánlatot találtunk, az évforduló előtt 30 nappal, írásban kell a felmondást közölni a biztosítóval.
Mit jelent az alulbiztosítás?
Nagyon gyakori probléma, hogy a lakás piaci értéke és annak újjáépítési értéke (a biztosítási összeg) köszönőviszonyban sincs egymással. A piaci értéket a lakás, ház elhelyezkedése, presztízse, a kilátás, a trendek, a környék közlekedése stb., befolyásolják. Az újjáépítési értéket, ami a biztosítási szerződésben szerepel pedig az, hogy mennyiért lehet az épületet újra felépíteni, ha mondjuk összeomlik. Itt évente érdemes felülvizsgálni a szerződést.
Mik a régi, elavult, korszerűtlen társasház biztosítás veszélyei?
A társasház biztosítása a piaci átlaghoz képest sokkal drágább: a társasház-biztosítási piacon kialakult verseny kedvező hatással volt az adható kedvezmények mértékére és a biztosítási díjakra is, ezért lehetséges, hogy egy új, korszerűbb biztosítás ára kedvezőbb, mint a jelenleg a társasház által fizetett díj.
Kár esetén nem fizet a biztosító: az esetek legnagyobb részében azért nem fizet a biztosító, mert eredetileg a biztosítás nem tartalmazta az adott káresemény kockázatát, azonban a biztosítótársaságok folyamatosan korszerűsítik az igényeknek megfelelően a társasházak részére kínált biztosításokat, így a biztosítások egyre több elemet tartalmaznak.
Kár esetén a kárösszegnél kevesebbet fizet a biztosító: ebben az esetben előfordulhat, hogy rosszul lett meghatározva az épület újraépítési értéke, ennek következtében a társasház alulbiztosított.
Mi a teendő, ha lakáshitelt vettünk fel és a bank kötelez rá, hogy lakásbiztosítást kössünk?
A bankoknak joguk van megkövetelni, hogy a fedezetként felkínált zálogtárgy (ingatlan) biztosítási védelemben részesüljön és ezt a szerződést engedélyezzék, ami annyit jelent, hogyha történik egy nagyobb kár az épületben, akkor a biztosító először a banknak kínálja fel, hogy kifizeti a kárt, és ő fizessen a lakónak, ha az épületet helyreállította.
Ellenben, ha a lakóközösség köt egy olyan biztosítást, amelyben a jelzálogtárgyként felkínált ingatlan is biztosítva van, és annak a lakásra eső biztosítási összege meghaladja a felvett lakáshitel összegét akkor a bank köteles elfogadni, hogy az egyéni lakásbiztosítást a tulajdonos felmondja.
Gyakran ismételt kérdések a társasház-biztosításról
Ahogy a fentiekből látjuk, a társasház-biztosítás tehát főleg a mi – és természetesen a lakóközösség minden tagjának érdekét szolgálja. Egyszerűsíti az ügymeneteket, csökkenti az egyéni költségeket és biztonságot nyújt mindenféle olyan kárral szemben, amely ellen nem tudunk védekezni.
Közös képviselőként hangsúlyozzuk lakóközösségünk felé a társasház-biztosítás fontosságát, társasházi lakóként pedig vegyünk részt a döntési folyamatokban, hiszen nekünk is érdekünk, hogy a megfelelő, lehető legoptimálisabb feltételekkel kerüljön sor a társasház-biztosítás megkötésére. Nézzünk körül alaposan, hiszen a versengő piacon rengeteg lehetőséget találhatunk – és döntsünk felelősségteljesen!
Ügyfélszolgálat:
+36 70 504 4063
(Hétfőtől – Péntekig 9:00 – 13:00 óráig)
kornel.bako@inhouse.finance
Kövess minket
Linkek
2024 WHM Hitel-és biztosítás © Minden jog fenntartva