Társasház-biztosítás: mire terjed ki?

2024. június 28.

Ha családi házban élünk, egyértelmű, hogy egy lakásbiztosítás megkötésével mindenre kiterjedően gondoskodhatunk arról, hogy kár esetén legyen kihez fordulnunk segítségért. Azonban ennél jóval több kérdés merülhet fel a társasházi lakások biztosításával kapcsolatban. A társasházi épületek rendelkezhetnek társasház biztosítással, de nem mindegy, hogy ez mire terjed ki és milyen esetekben nyújt fedezetet. Nézzük, miért fontos, hogy saját lakásbiztosítást is kössünk társasházi lakásunkra – és mire terjed ki a társasház-biztosítás!

Mi az a társasház-biztosítás?

A társasház-biztosítás egy olyan, épületekre vonatkozó vagyonbiztosítás, amely kettő vagy több műszakilag és szerkezetileg különálló albetét káreseményekből fakadó, vagyontárgyakban keletkezett kár megtérítésére használható. A biztosítottak a lakóközösségi tulajdonosok és tulajdonostársak, akik tulajdoni hányaduk arányában jogosultak a károk megtérítésére. A társasház-biztosítás a kockázatviselési helyen lévő közös és külön tulajdonú épületrészekre, valamint a közös tulajdont képező ingóságokra is vonatkozik.

Összefoglalva tehát, a társasház-biztosítás egy olyan kárbiztosítás, amely alapján a biztosító a szerződésben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt és szolgáltatást teljesít a szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezésekor a biztosítási díj megfizetése ellenében.

Hogyan épül fel a társasház-biztosítás?

A biztosítási szerződés mindig tartalmaz alapvető csomagot, illetve olyat is, amiért pluszban fizethetünk, ha nem tartjuk elégségesnek az alapbiztosított események körét.

A társasház biztosítás

alap (vagyon) biztosításból,
az alapbiztosítást kiegészítő biztosításokból és
választható külön fedezetekből áll.

Az alapbiztosítási események közé tartoznak a legtöbb biztosítónál:

tűz, robbanás, villámcsapás
villámcsapás másodlagos hatása
vihar, felhőszakadás, árvíz
hónyomás, jégverés, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás
ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
idegen jármű ütközése
idegen tárgyak rádőlése

Az ügyfél saját igénye szerint a vagyonbiztosítás mellé kiegészítő biztosításokat választhat, pl:

betöréses lopás, rablás, rongálás
vízkár biztosítás
üvegtörés biztosítás
korlátüveg kiegészítő
különleges üveg kiegészítő
beázás (tető- és panelhézag)
füst- és koromszennyezés
vandalizmus, leszerelés, graffiti
napkollektorok, napelemek biztosítása, felvonó biztosítása
géptörés biztosítás
állati kártevők okozta károk és kerti veszélytelenítés
kerti növényzet biztosítása
elfolyt víz biztosítása
közös tulajdonú ingóságok biztosítása
közös készpénz biztosítása
garázsban tárolt személygépkocsik és motorkerékpárok biztosítása
közös tulajdonú tárolóban lévő, egyéni tulajdonú ingóságok biztosítása

Az alap vagyonbiztosítási csomagon kívül további választható különfedezetek köthetők, pl:

bővített felelősségbiztosítás
egyéni felelősségbiztosítás
„lakásdoktor” szolgáltatás
csoportos balesetbiztosítás
munkanélküliség esetére szóló közös költség átvállalás

Ki köthet társasházi biztosítást?

Gyakorlatilag bárki köthet társasház-biztosítást, azonban ez egy lakóközösség életében valójában a közös képviselő feladata, mivel ő képviseli az összes ingatlanban lakó érdekét és véleményét. A közgyűlési időszakban minden lakóközösségnek érdekében állna, hogy napirendre tűzzék a társasház-biztosítás szerződési feltételeinek felülvizsgálatát, azonban sajnos ez egyáltalán nem jellemző magatartás. Általában a közös képviselőre hárítják a felelősséget, hogy utánajárjon, létezik-e olyan megoldás, amely jobban megéri az aktuális feltételeknél. (Sokan az olcsóbbat gondolják jobbnak – függetlenül attól, hogy mit tartalmaz az adott társasház-biztosítás.)

A közös képviselőnek valóban feladata, hogy a ház adottságaihoz legjobban illeszkedő, optimális feltételeket adó társasház-biztosítást kössön, azonban ezt a lakók aktív közreműködése nélkül nem fogja tudni megtenni. A felelős döntéshez szükség van egy mindenre kiterjedő kockázatelemzésre, valamint azzal is tisztában kell lennie, hogy a tulajdonosok milyen terheket hajlandók vállalni a ház biztonsága, biztosítottsága érdekében.

A közös képviselőknek a széles és nagy felelősségekkel járó feladatkörük miatt érdemes a társasház-biztosításon felül saját maguk számára is felelősségbiztosítást kötniük. Sok esetben ez már a társasház-biztosításba is beépíthető (a külön választható fedezetek között találjuk), de jó, ha egy avatott szakember is látja a szerződést.

A biztosítási szerződés tartalma

A társasházi biztosítás sokféle ingó és nem ingó dologra, tárgyra kiterjedhet. Nézzünk pár példát, hogy mit fedezhetnek egy társasház-biztosítás egyes kategóriái, vagyis mik a biztosítható vagyontárgyak.

Épületek, építmények

lakások, vállalkozási célú albetétek,
egyéni tárolók, egyedi garázsok és teremgarázs,
egyedi kialakítású közös helyiségek (uszoda, szauna, konditerem stb.).
külön díj nélkül biztosítottak (alapterületük nem kerül feltüntetésre) a közös helyiségek (lépcsőház, folyosó stb.), közös tárolók, közös pince, padlás, építmények (kerítés, kapu, járda, támfal stb.).

A szerződés létrejötte szempontjából az az épület számít alapvagyoncsoportnak, mely lehet állandóan lakott, nem állandóan lakott, épülőfélben lévő épület (csak alapkockázatokra), irodaház vagy üzletház.

Háztartási ingóságok

egyéni tulajdonú bútorok, beépített bútorok,
háztartási gépek,
világító testek,
híradástechnikai készülékek,
ruházat, élelmiszerek,
hobbi-, sport- és barkácseszközök (a biztosítási összeg előre meghatározott arányában),
háziállatok (a biztosítási összeg előre meghatározott arányában),
vállalkozói tevékenység vagyontárgyai (a biztosítási összeg előre meghatározott arányában),
gépjármű alkatrészek és tartozékok (a biztosítási összeg előre meghatározott arányában),
idegen tulajdonú tárgyak.

Értéktárgyak

nemesfém, drágakő, igazgyöngy (befektetési célú nemesfémtömbök és -lapok kizárva) • bélyeg- és érmegyűjtemények,
képzőművészeti alkotások (zsűrizett, katalogizált)
valódi szőrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésű keleti szőnyegek,
antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek. Az olyan ingóságok tartoznak ide, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok esetében az 1900 előtt készült, 100.000 Ft egyedi értéket meghaladó darabok sorolandók ide.
100.000 Ft egyedi érték feletti karórák, zsebórák. A kár rendezéséhez az óra hivatalos márkakereskedéstől származó vásárlásának igazolása szükséges.

Miért fontos tisztában lenni a társasház biztosításának feltételeivel?

Ha a társasház már rendelkezik biztosítással egy adott káreseményre, érdemes megfontolni, hogy igényeljük-e ugyanezt a fedezetet saját lakásbiztosításunkban. Célszerű ezt ellenőrizni, hiszen a biztosító vagy biztosítók a kár helyreállításán felül akkor sem fizetnek többet, ha több biztosítással rendelkezünk, és így elkerülhetjük a felesleges vagy dupla biztosítási költségeket.

A lakásbiztosítás és így a társasház biztosítás díja is az ingatlan értékén alapul. Előfordulhat, hogy az alacsonyabb díj (és közös költség) érdekében alacsonyabb érték szerepel a társasházi szerződésben, amely alapján a lakásunkat ért káresemény esetén nem biztos, hogy elegendő lesz a kifizetett összeg. Fontos tehát, hogy a biztosítási összeg (a társasház biztosításában lévő és a lakásbiztosításunkban lévő összeg együtt) lakásunk valódi értéke alapján legyen megállapítva.

Jó azt is pontosan tudni, hogy a társasház mely területeire terjed ki a biztosítás (pl. a közös használatra szolgáló helyiségek), és az ott tárolt értékeinkben keletkezett károkat fedezi-e.

A társasház-biztosítás és a lakásbiztosítás közti különbségek

Ha egy többlakásos társasházban élünk, könnyen abba a hibába eshetünk, hogy azt gondoljuk, amennyiben maga az épület biztosítva van, nekünk már nincs semmi teendőnk, minden értékünk és az otthonunk biztonságban van. Ez egy nagyon gyakori tévhit, ám pórul járhatunk, ha nem gondoskodunk mi magunk a védelemről egy saját lakásbiztosítással.

Az, hogy a társasház biztosítás mit fedez, a biztosítás feltételeitől függ, de általában olyan esetekben segít, amikor maga az épület, vagy a közös terek sérülnek, tehát például saját ingóságainkra egyáltalán nem nyújt fedezetet. A közös tárolókban elhelyezett értékeinket is nekünk kell külön biztosítanunk, ugyanis általában ezekre sem terjed ki a társasház biztosítása – kivéve, ha külön kiegészítő fedezettel rendelkezik ezekre vonatkozóan az épület. Amit viszont talán kevesebben tudnak, hogy nemcsak értékeinket, hanem magát a társasházi lakást is érdemes külön biztosítani, ugyanis előfordulhat, hogy egy ingatlanra szabott biztosítással kedvezőbb feltételekkel kaphatunk kártérítést, mintha a társasház biztosítását vennénk igénybe.

Erre terjed ki a társasház-biztosítás

Ideális esetben egy társasház rendelkezik közös épületbiztosítással, így a különböző káresetek helyreállítását nem a ház közös tartalékaiból kell fedezni. Jó tudni azonban, hogy ezek a biztosítások jellemzően az épületszerkezetre, a közös használatú helyiségekre (lépcsőház, padlás), valamint egyes esetekben a falakra és a közművezetékekre terjednek ki.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha például egy kiadós esőt követően beázik a padlás, egy csőtörés miatt víz alá kerül a pince, vagy egy heves viharban megsérül a ház homlokzata, a társasház biztosítása általában fedezi a károkat. Ha a biztosítás a közös falakra is kiterjed, abban az esetben is számíthatunk kártérítésre, ha a falakban futó hálózatban (pl. elektromos vezetékek, vízhálózat) keletkezik kár. Szintén előfordulhat, hogy a társasház épületszerkezetének sérülése egy vagy több lakásban tesz kárt, például, ha egy lyukas ereszcsatorna beázáshoz vezet – jó hír, hogy ezekben az esetekben is támaszkodhatunk a társasház biztosítására.

Erre nem terjed ki a társasház-biztosítás

Vannak persze esetek, amikor sajnos nem számíthatunk kártérítésre akkor sem, ha a ház rendelkezik saját biztosítással. Ilyen a legtöbb ingóságot érintő káreset, például a közvetett villámkár, a betöréses lopás, a tűzkárok során megsemmisült értékek, vagy egy leolvadt fagyasztó okozta anyagi károk. Az épület közös biztosítása jellemzően nem terjed ki az úgynevezett épületfelszerelési tárgyakra, azaz az ablakokra és redőnyökre, amennyiben a kár rongálás, vagy vandalizmus során keletkezett. Elemi kár okozta sérülésre, törésre azonban ezekre is kiterjed a fedezet.

Panelház esetén gondot okozhat a panelhézag-beázás is, amelyre gyakran nem nyújt fedezetet a társasház biztosítás. Fontos, hogy felkészüljünk ezekre a helyzetekre is, és ha társasházba költözünk – akár tulajdonosként, akár albérlőként – kössünk lakásbiztosítást legalább az ingóságainkra.

Hogyan működik a kárbejelentés?

Ha saját lakásbiztosításunk is van a társasház biztosítása mellett, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon melyik biztosítóhoz forduljunk kár esetén. Ingóságainkkal kapcsolatban egyértelmű a helyzet: saját biztosítónknál kell bejelentetnünk a károkat, azonban az épület sérülése esetén több lehetőséget is figyelembe vehetünk.

Első lépésben mindenképp utána kell járnunk a közös képviselőnél, hogy pontosan mire terjed ki a társasház biztosítása, és milyen feltételekkel kaphatunk kártérítést, majd ugyanezt ki kell derítenünk saját lakásbiztosítási szerződésünk esetében is. Ezek alapján kell mérlegelnünk, hogy melyik opcióval járnánk a legjobban, majd annál a biztosítónál kell intézkednünk a kár észlelését követő 2 napban. Akár mindkét biztosítónál bejelenthetjük a kárt, azonban ez nem jelenti azt, hogy annál több kártérítést fogunk kapni, ugyanis ilyenkor a biztosítók egymás között arányosan elosztják a kártérítési összeget, ami nem lehet magasabb a biztosítási összegnél.

A társasház-biztosítás felülvizsgálata

Tekintettel az újonnan bevezetésre kerülő márciusi biztosítóváltás lehetőségére, természetesen a társasházban élőknek is érdemes felülvizsgálniuk lakásbiztosítási szerződésüket. A társasházak biztosítását a közös képviseletek, közös képviselők kezelik, így célszerű náluk tájékozódni, és tisztában lenni azzal, hogy a társasház biztosítása mire terjed ki pontosan, és milyen esetekben nyújt védelmet.

Ahogy azt mér feljebb is említettük, a társasházi biztosítás általában azokat a károkat téríti meg, amelyek a közös területeken (lépcsőház, tároló, padlás) vagy magában az épületben keletkeznek (ablakok, falak, épületszerkezet károsodása). Nem nyújt azonban védelmet olyan káreseményekre, amelyek az egyes lakásokban, vagy az ott tárolt ingóságokban következhetnek be. Tanácsos tehát a társasház biztosítása mellé a saját lakásbiztosítás megkötése. A két biztosítás nem zárja ki egymást, inkább kiegészíti, szélesebb körű védelmet nyújtva.

A biztosítás a legtöbb lakóközösségnél persze nem egyszerű kérdés. Sok lakó eleve biztosítás ellenes vagy arra hivatkozik, hogy ő már rendelkezik egyéni biztosítással. Ennek következtében, miután sikerült megkötni a társasház egészére szóló biztosítást, a továbbiakban inkább nem bolygatják vagy nyúlnak hozzá. Sok esetben a 3-5 éve, vagy annál is régebben megkötött biztosítások elavultak, korszerűtlenek, ezért kedvezőtlenek a társasházra nézve. Ezért fordulhat elő, hogy a biztosító nem vagy kevesebbet fizet (alulbiztosítás) egy-egy káresemény bekövetkezésekor.

Gyakran ismételt kérdések a társasház-biztosítással kapcsolatban

Mire terjed ki a társasház-biztosítás lakásszövetkezeteknél?

Társasház biztosítások esetén korántsem egyértelmű, hogy mely épületekre, épületrészekre terjed ki a lakásbiztosítás, s csak még jobban megkavarodik az ember, ha lakásszövetkezet által tulajdonolt épületeket biztosítanak ily módon. A biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helyen lévő, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített vagyontárgyakra terjed ki, melyek lehetnek a lakásszövetkezeti tagok tulajdonában lévő lakások és épületrészek, az ajánlaton épületként feltüntetve, továbbá minden olyan épületrész (pl. pince, folyosó, tároló, stb.), épületszerkezeti elem, építmény (medence, kerítés, kerti építmények, stb.) és nem lakáscélú helyiség, melyet az alapszabály a szövetkezet tulajdonába, vagy a tagok közös tulajdonába sorol.

Miért érdemes saját lakásbiztosítást kötni a társasházi biztosítás mellé? Nem fizetek így duplán?

A társasház-biztosítás a közös tulajdont védi, a saját ingóságainkat viszont nem. Legyen szó betöréses lopásról, csőtörésről, tűzkárról – a lakásban lévő berendezéseket, bútorokat, elektronikai eszközöket és egyéb ingóságokat mindenképpen érdemes biztosítani. Beázás esetén a biztosító megtéríti például a falakban keletkezett károkat, de ha nincs lakásbiztosításunk, a károsodott berendezési tárgyainkért nem fizet kártérítést. A saját lakásbiztosítás magában foglalhat felelősségbiztosítást is, amely védelmet nyújt, ha például mi okozunk kárt a szomszédos lakásban vagy a közös területeken. Életmódunkhoz igazodva kiválaszthatjuk a szükséges kiegészítő fedezeteket a kisállatbiztosítástól a balesetbiztosításon át az okos eszközök biztosításáig.

Mi az, amire biztosan nem terjed ki a társasház-biztosítás?

A biztosítás biztosan nem terjed ki fa, döngölt föld, vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre. A biztosító nem téríti meg a környezetszennyezéssel, vagy a hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat, a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat, valamint a karbantartás elmulasztásával összefüggésben következtek be. Közös ingóságok tekintetében nem biztosíthatók például az alábbi vagyontárgyak: készpénz, kéziratok, tervek, adathordozón tárolt adatállományok, érmék, bélyegek, képzőművészeti alkotások. Nem térülnek továbbá a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben tárolt, illetve tartott ingóságok kárai (kivéve szemeteskuka).

Albérlőként is be kell jelentenem a kárt a biztosítónak?

Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben az ingatlant béreljük, van-e jogunk a társasház-biztosítás terhére kárt bejelenteni. Ebben az esetben a káresetről célszerű a tulajdonost értesíteni, aki felveszi a kapcsolatot a közös képviselettel, vagy bejelenti az ingatlanban keletkezett kárt a saját biztosítójánál. Ne feledjük, hogy albérlőként is jogunk van lakásbiztosítást kötni a lakásban tárolt ingóságainkra, sőt, akár magára az ingatlanra is, így amennyiben a saját biztosítási szerződésünk fedezi a keletkezett károkat, természetesen bármikor bejelenthetjük azt önállóan is!

Összegzés

A társasház-biztosítás tehát összességében biztosítási védelmet nyújt a számos biztosítási esemény esetén pl. biztosított vagyontárgyak tűz, vezetékes víz, idegen tárgyak rádőlése, beázás és elemi károk általi károsodás esetén, térít számos, a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költséget (oltási, bontási szakértői költségek stb.), ennek keretében biztosíthatók a társasház vagy lakásszövetkezet illetve a tagok vagyontárgyai, illetve számos további elemmel is bővíthető (pl. kiegészítő üvegbiztosítás, személyautók biztosítása, liftbiztosítás, rongálás és vandalizmus stb.).

Mivel minden biztosítás és biztosítócég egyedi ajánlatokat szab, ezért a szerződés megkötése előtt több helyről is érdemes ajánlatot kérni, hogy a társasház számára legmegfelelőbb konstrukciót találjuk meg. Lakóként, albérlőként pedig lakásbiztosítás megkötése előtt tájékozódjunk róla, hogy a társasház mely részei vannak bebiztosítva!