Minden, amit tudnod kell a lakáshitelekről

2024. március 28.

Minden ingatlan, legyen szó lakásról vagy családi házról, legtöbbször az adott család legnagyobb vagyontárgyának számít. A lakásvásárlás hosszú évekre jelent elköteleződést, hiszen a legtöbben csak életükben egyszer vásárolnak ingatlant, valamint a vásárlás részben hitellel szokott történni, így ez akár évtizedekig tartó elköteleződést jelent a háztartásnak. Ezért mindenképpen érdemes körbejárni a lakáshitelek kérdését, hogy megtaláljuk a számunkra legoptimálisabb fizetési konstrukciót.

Miben különböznek a lakáscélú hitelek a többi hiteltől? Milyen feltételei vannak az igénylésnek? Milyen konstrukciók közül választhatunk? Milyen okiratok és anyagi feltételek szükségesek a felvételéhez? Hogyan indítsuk és vezessük végig a folyamatot? Minden fontos dolog, amit tudnod kell a lakáshitelekről 2024-ben!

Mi a különbség a lakáshitel és a jelzáloghitel között?

Jelzáloghitelnek nevezünk minden olyan hitelt, amely mögött ingatlanfedezet (azaz jelzálog) áll biztosítékként. Az ilyen ingatlanfedezet minden esetben nagy biztonságot jelent a hitelt adó pénzintézet számára, hiszen így tudja, hogy akkor sem fogja jelentős veszteség érni, ha az adós valamilyen okból nem képes visszafizetni a hitelét. Teljesen természetes, bevett gyakorlat, hogy nagyobb összegű hitelt csak ingatlanfedezet bevonása esetén kaphatunk.

Egy jelzálog alapú hitelhez akár több ingatlan is szolgálhat fedezetként. A gyakorlatban erre akkor van szükség, amikor például egy lakásvásárlás esetén nem tudunk kellő mértékű önerőt felmutatni. A jelzáloghitelek esetében a hitelfedezeti ingatlan(ok)ra minden esetben jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

Akkor tehát mi is az a lakáshitel?

Tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom. Lakáshitelnek nevezünk minden olyan jelzáloghitel konstrukciót, amely új lakóingatlan építésére, új vagy használt lakóingatlan vásárlására, ezeknek a bővítésére, a korszerűsítésére vagy felújítására használható fel. Ezeken a célokon kívül előfordulhat, hogy lakáscélú hitel kiváltására is használják ezt a hitelformát. A lakáshitelek legfőbb tulajdonsága, melyben a többi jelzálog hitelfajtáktól különböznek az, hogy kamatozásuk jóval kedvezőbb.

Milyen típusú lakáshitelek léteznek?

Lakásvásárlási hitel

Akkor van szükségünk erre a hitelre, ha új vagy használt ingatlant szeretnénk vásárolni. A hitelt ilyenkor a vételár kifizetéshez kell felvenni és jellemző, hogy a bank nem a mi számlánkra, hanem egyenesen az eladónak utalja az összeget. Fontos tudni, hogy a bank utalása csak azután történhet meg, ha mi a saját részünket már kifizettük. A megvásárolt ingatlanra szinte kivétel nélkül jelzálog kerül bejegyzésre.

Lakásépítési hitel

Egyértelmű, hogy erre a típusú hitelre akkor van szükségünk, ha van telkünk, amire saját elképzeléseinknek megfelelő épületet szeretnénk felhúzni. Ennek a lakásépítési hitelnek a különlegessége, hogy az építkezéssel párhuzamosan, szakaszosan utal számunkra a bank.

Korszerűsítési hitel

Korszerűsítési hitelt akkor kell felvennünk, ha ingatlanunkban olyan beruházást tervezünk, melytől javulni fog annak komfortfokozata, környezetvédelmi besorolása, és ehhez külső forrást szeretnénk bevonni. Ilyen korszerűsítés munkálatok lehetnek például a fűtés lecserélése, hőszigetelés, napelemek elhelyezése, víz- és csatornahálózatra történő csatlakozás vagy éppen a nyílászárók korszerűsítése. Ezek a konstrukciók általában előfinanszírozottak, ami azt jelenti, hogy a bank előre utalja a tervezett költségek teljes összegét – ha a költségvetési tervet az igénylés során már elkészítettük és beadtuk.

Felújítási hitel

Ha az ingatlanunk állagmegőrzése vagy javítása a cél, akkor ehhez felújítási hitelt igényelhetünk. Ilyen felújítási munkálatok közé tartozik pl. a meszelés, a festés, újra csempézés a vizes helységekben, de akár a konyhabútor, a radiátorok vagy éppen a tetőszerkezet kicserélése is. Elvárás az előzetes költségvetés készítése és ebben az esetben is egy összegben kerül utalásra számlánkra a hitelösszeg.

Bővítési hitel

Bővítési hitelről akkor beszélünk, ha az elvégzett tevékenység kapcsán az ingatlan alapterülete legalább 12 m²-el növekszik és létrejön egy új szoba, amely nem lehet a tetőtérben. Lakásépítési hitelhez hasonlóan a hitel benyújtásának feltétele az építési engedély, a műszaki tervek, illetve a költségvetés. Szintén szakaszosan történik a hitel összegének folyósítása, a bővítési munkálatok előrehaladásának megfelelően.

Milyen államilag támogatott és piaci lakáshitelek közül lehet válogatni?

Államilag támogatott hitelek

A pénzügyi termékek piacán számos államilag támogatott lakáscélú hitelkonstrukció is elérhető, ezek főleg családosok vagy családalapítást tervezők otthonainak vásárlásával és korszerűsítésével kapcsolatos kölcsönök.

CSOK hitel
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény a gyermekvállaláshoz és gyermekneveléshez kötött, legismertebb állami kamattámogatású ingatlancélú hitel, amely sajátosan ötvöz egy vissza nem térítendő állami támogatási rendszert (CSOK) és egy kedvezményes kamatozású jelzáloghitelt (CSOK Hitel). Felvételének sok speciális feltétele van: függ attól, hogy az igénylőknek hány gyereke van, mennyi születendő gyermeket hajlandók vállalni és befolyásolja a megvásárolandó/felújítandó lakóingatlan alapterülete is.
Babaváró hitel
A népszerűsége abban keresendő, hogy a Babaváró Hitel egy szabad felhasználású, ingatlanfedezet igénye nélküli, de természetesen ingatlancélra is használható konstrukció. Ennek keretében az állam a gyermeket tervező házaspárok számára nyújt maximum 10 millió forint összegű, államilag támogatott hitelt. Kifejezetten ajánlott az 5 éven belül legalább egy gyermeket tervező házaspároknak, akik így a maximális összegű hitelt a lehető leghosszabb, 20 éves futamidőre gyakorlatilag kamatmentesen – vagy 3 gyermek esetén akár a visszafizetés kötelezettsége nélkül, egyfajta támogatásként – tudják felhasználni.

Piaci hitelek

Akik számára ezek a támogatott konstrukciók nem elérhetőek – például nem házasok, illetve nincs gyermekük és nem is terveznek gyermekvállalást, csak a piaci kamatozású lakáshitelek, illetve, egyes esetekben (pl. egy közepes méretű felújítás) a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelenthetnek megoldást. A lakáscélú kölcsönök kamatozása lényegesen kedvezőbb, mint a szabad felhasználású jelzáloghiteleké, így nemcsak vásárlás és építés esetén, de a legtöbb lakásfejlesztési munkálat kapcsán is célszerű az előbbit választani.

Minősített fogyasztóbarát hitelek

A piaci kamatozású lakáshitelek igénylési feltételei hasonlóak a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek kondícióihoz. Két jellemző különbség van a két termék között. Az egyik, hogy a minősített fogyasztóbarát lakáshitel elbírálására és folyósítására szigorúbb határidőket kell betartania a banknak, illetve, a minősített fogyasztóbarát lakáshitelt lakástakarékpénztári megtakarításból előtörleszteni díjmentes. Emiatt a jelenlegi legnépszerűbb lakáshitel termék a minősített fogyasztóbarát lakáshitel.

A lakáshitel személyi feltételei

Ha lakáshitelt szeretnénk igényelni, sok szempontnak kell megfelelünk mind személyi, mind anyagi szempontból. Az általános igénylőre vonatkozó elvárások közül az a legalapvetőbb, hogy az igénylés időpontjában a személynek a 18. életévét be kell töltenie, valamint cselekvőképessége semmiképpen nem lehet korlátozott vagy kizárt. Sokkal egyszerűbben megfogalmazva minden cselekvőképes, nagykorú személy lehet hiteligénylő. Szintén életkori személyi feltétel, hogy a futamidő lejártakor 70 évnél (egyes bankoknál 75 évnél) nem lehet idősebb az igénylő. A bank által a hitelhez elvárt jövedelem (legalább minimálbér) igazolása és magyarországi lakcím, lakcímkártya is szükséges.

A lakáshitel jövedelmi feltételei

A bankok természetesen nem csak a személyi, hanem az anyagi feltételeket is vizsgálják, hiszen nem érdekük olyanok számára hitelt nyújtani, akik később nem lesznek képesek azt törleszteni. A magyarországi pénzintézetek a KHR-en (Központi Hitelinformációs Rendszeren) keresztül osztják meg egymással az ügyfelek hiteladatait és hitelmúltját és részben ezen keresztül kapnak minősítést a kölcsönt felvevők. A KHR rendszerben minden bank számára látható, hogy az ügyfél korábban vett-e már fel hitel, ha igen, rendszeresen törlesztett-e, illetve jelenleg van-e bármilyen fennálló tartozása.

Az adatok alapján tehát minden igénylőt kategóriákba sorolnak aszerint, hogy mennyire kockázatos vagy nem kockázatos számára hitelt biztosítani. Pozitív KHR listán szerepelnek azok, akik mindig időben fizették a törlesztőrészleteket, negatívon pedig azok, akiknek jelenleg is van, a közelmúltban volt vagy éppen hátralékos a tartozásuk. Aktív státuszú KHR listás az, aki még nem rendezte tartozását, passzív KHR listás pedig az, aki ugyan már rendezte, de még nem telt el egy év a mulasztás rendezése óta. Egy év passzív státusz után az adósok ugyanis visszakerülnek a pozitív listára.

A jövedelem vizsgálata

A bankok minden hitelkérés esetén megvizsgálják, hogy az igénylő milyen anyagi körülményekkel rendelkezik, vagyis, hogy képes lesz-e rendszeresen fizetni a havi törlesztőrészleteket. A pénzintézetek ezt a vizsgálatot 2015. január 1. óta a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) alapján állapítják meg. A JTM használatát az MNB rendelete vezette be a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozása érdekében.

A JTM azt mutatja meg, hogy a hiteligénylő(k) rendszeres havi jövedelme maximum milyen arányban terhelhető hiteleinek havi törlesztőrészleteivel. A JTM-et a hitelfelvétel előtt vizsgálják, és ha az túllépi a limitet, az igényelt hitel semmiképpen sem adható meg. A JTM számítása: JTM = havi adósságszolgálat (havi összes törlesztő) / igazolt havi nettó jövedelem.

A havi adósságteher limit lényege, hogy jogszabályilag korlátozza, hogy a bankok felé fizetendő hiteltörlesztések a háztartások jövedelmét egy bizonyos mértéknél nagyobb arányban terheljék, így előzve meg a túlzott eladósodottságot. A törvényi előírásnál természetesen a bankok saját eljárásrendjüknek megfelelően lehetnek szigorúbbak is, azonban megengedőbbek semmiképpen sem.

A jövedelem esetében az összege mellett kiemelten fontos az is, hogy milyen tevékenységből származik és milyen típusú elemekből tevődik össze. Ha alkalmazottként dolgozik valaki, a munkáltatót is leellenőrzik, és az sem mindegy, hogy mióta van az adott helyen, milyen munkaszerződéssel. Alapfeltétel azonban, hogy csak az igazolható, bejelentett jövedelmet veszik figyelembe a bankok.

Elsődlegesen elfogadott jövedelmek:

munkáltatótól származó alkalmazotti jövedelem
vállalkozásból származó jövedelem
nyugdíj

A leggyakoribb kiegészítő jövedelemként figyelembe vehető – másodlagos – jövedelmek:

cafetéria
különböző bónuszok, prémiumok, jutalmak
osztalék
családtámogatási pénzbeni ellátások: pl. családi pótlék, CSED, GYED, GYES,
ingatlan bérbeadásból származó jövedelem

Léteznek olyan jövedelemtípusok is, amelyeket semmiképpen nem tud figyelembe venni a bank. Ilyen például a munkanélküli segély, a gyermektartási díj, az árvaellátás és a főállású anyaságért kapott jövedelem.

A jövedelem igazolása

A bevételt, jövedelmet alkalmazottként munkáltatói igazolással, vállalkozóként NAV jövedelemigazolással lehetséges igazolni, nyugdíjasként pedig a nyugdíjszelvényt kell bemutatni a banknak. A munkáltatót is megvizsgálják – sőt, fel is szokták hívni, hogy valóban ott dolgozik-e az igénylő.

A bankok a hitelnyújtás szempontjából igyekeznek felmérni azt is, hogy az igénylő munkaviszonya mennyire stabil, ezért nem adnak hitelt azoknak, akik próbaidő vagy felmondás alatt állnak. A legoptimálisabb eset az, ha határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik az igénylő, és a bank által elvárt ideje (legalább 3-6 hónapja) már ugyanannál a cégnél dolgozol. Vannak olyan pénzintézetek, akik a határozott idejű munkaviszonyt is elfogadják, meghatározott feltételekkel. Vállalkozások esetén pedig általában elvárás a legalább 1 éves vállalkozói múlt és 1 lezárt működési év.

Továbbá a bankok a bankszámlakivonatokat is ellenőrizhetik, ezzel is alátámasztva a munkabér meglétét, így akár az előző 3-6 hónap kivonatát is szükséges lehet benyújtani számukra. Ha valaki nem tud megfelelő jövedelmet igazolni, vagy a jövedelem egyszerűen túl kevés, lehetőség van adóstárs bevonására. Az adóstárs az, aki az igénylővel együtt vesz részt a kölcsönügyletben, és ugyanúgy felelősséggel tartozik a hitel visszafizetésért. Az adóstárs hitelképességét ugyanúgy vizsgálja a bank, mint az adósét.

A lakáshitel ingatlanfedezetre vonatkozó feltételei

Ahogy a cikkünk elején is már említettük, a lakáshitelek alapvetően jelzálog alapú hitelek, vagyis ingatlanfedezet bevonása szükséges az igénylésükhöz. Éppen ezért a hitelhez szükséges fedezetként számításba vehető ingatlan(ok)ra számos részletes szabály vonatkozik.

Egy jelzálog alapú ingatlanhitel esetén maximum 3 db ingatlan vehető figyelembe fedezetként.
A megvásárolni kívánt lakás vagy ház is beszámítható a hitel fedezeteként. Ilyenkor a kölcsönszerződésben rögzítésre kerül a hitelt nyújtó pénzintézet jelzálogjoga, ami a hitel folyósításával egyidejűleg bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásban.
Az ingatlanfedezet elszámolása körében a bankokat kötik a Hitelfedezeti Mutató (HFM vagy a banki szakzsargonban LTV – „loan to value ratio”) szabályok, amelyek limitálják a lakáscélú hitelek esetén a fedezeti ingatlan forgalmi értékének hitelezhetőségi arányát és így az önerő mértékét is.
Alapesetben a fedezeti ingatlan értékbecslésben megállapított forgalmi értékének 80%-áig nyújtható hitel, vagyis min. 20% önerő szükséges az ingatlan kölcsönnel történő megvásárlásához, ha nincs más tehermentes fedezetünk.
Ettől eltérő arányok vonatkoznak ugyanakkor az EUR és egyéb deviza alapú jelzáloghitelekre, de ezek lakossági körben napjainkban már nagyon ritkák.

Fontos kiemelni, hogy nem minden esetben érvényesül ez a 80%-os arány. Ezek az arányszámok csak jogszabályi plafonként kerültek megállapításra, a bankok ettől, saját belátásuk szerint, lefelé eltérhetnek, tehát szigorúbbak lehetnek, de megengedőbbek nem. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy a vágyott lakás vagy ház megállapított értéke elég-e az önerőnkhöz, akkor még a végleges adásvételi szerződés megkötése előtt kérjünk egy előrehozott banki értékbecslést. Ehhez csupán egy szándéknyilatkozat is elegendő.

Az alábbi feltételeknek kell megfelelnie az ingatlannak, ha fedezetül szeretnék felhasználni:

Magyarország területén kell elhelyezkednie,
magánszemély tulajdonában kell lennie (vagy adásvétellel magánszemély tulajdonába kerüljön),
per-, teher-, igénymentes legyen,
önállóan forgalomképes státuszban legyen,
rendelkezzen rendezett tulajdoni viszonnyal,
végleges műszaki állapotban legyen,
rendelkezzen használatbavételi engedéllyel,
és lakhatásra alkalmas legyen.

Az ingatlannak legalább komfortosnak kell lennie, vagyis legalább egy 12 m²-t meghaladó alapterületű lakószobával, vízzel ellátott konyhával vagy legalább 4 m² alapterületű főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezzen.

Speciális fedezeti ingatlanok

Ingatlanfedezetként elfogadható a beépítetlen építési telek is, de régi típusú vályogházakat és ártérre épült ingatlanokat a bankok jellemzően csak egy kisebb hányada hagy jóvá. Néhány banknál elfogadják a zártkerti, külterületi ingatlanokat, illetve nyaralókkal, üdülőkkel, hétvégi házakat is. Egy speciális ingatlan típus az osztatlan közös tulajdonú ingatlan, ami azt jelenti, hogy az ingatlan több, önállóan forgalomképes lakrészből áll (például ikerház, sorház), ahol az egyes lakrészeknek eltérő tulajdonosai vannak.

Nem lehet fedezeti ingatlan:

A végrehajtási, felszámolási vagy perfeljegyzéssel terhelt ingatlan.
A jelzálogjoggal terhelt ingatlan, ha a hitel folyósítását követően a jelzálogjog nem kerül törlésre.
A tartási- és életjáradéki joggal terhelt ingatlan, kivéve, ha a jogosultja adóstársként részt vesz a hitelben.
Művelési ág alól ki nem vett területen lévő ingatlan, vegyes funkciójú ingatlan (ha a nagyobb része nem lakófunkció), műhely, üzem, ipartelep, teremgarázshely, termőföld, olyan ingatlan, amelyre nem köthető vagyonbiztosítás (tűz- és elemi kár kockázatra), illetve használatbavételi engedély nélküli ingatlan (kivéve építési hitel).

Az önerő szabályai

Az önerő, vagy más néven önrész az ingatlan vételárának és a felveendő hitel összegének a különbsége. Az MNB kötelező HFM mutatói alapján Magyarországon egy jelzálog alapú lakáshitelhez önrészként minimum az ingatlan árának 20%-át szükséges előteremteniük a hitelt igénylőknek, amennyiben nem vonnak be más, tehermentes fedezetet. Az egyetlen kivétel, ha az igénylő egy már meglévő tehermentes pótfedezet bevonásával a teljes vételárra elegendő ingatlanfedezet bocsát a bank rendelkezésére. Ebben az esetben a bankok eltekintenek az önrésztől, ez azonban ritka eset.

A bankok a 20%-os aránytól eltérően nagyobb mértékű önrészt is kérhetnek, illetve ahogy azt korábban is írtuk, a fedezeti ingatlan(ok) hitelbiztosítéki értéke is befolyásolhatja a megkívánt önrész nagyságát, nem beszélve arról, hogy a megállapított forgalmi értéke (amiből a HB értéket képzik) is gyakran kisebb a vételárnál.

A lakáshitel felvételének folyamata

Lehetőségeink felmérése. Mennyi a szabad jövedelmünk? Mennyi önerőt tudunk felajánlani? Van-e egyéb fedezetünk, amivel kezeskedni tudunk a hitelért?
Ingatlan kiválasztása.
A legjobb konstrukció kiválasztása. Számos internetes kalkulátor van, melyekkel a rengeteg ajánlatot összehasonlíthatjuk.
Egyeztetés a bankkal. Szükséges dokumentumok listájának áttekintése, beszerzésének megkezdése.
Dokumentumok benyújtása. Hitelintézete válogatja, hogy milyen formában és milyen papírokat kell pontosan beadnunk.
Értékbecslés. Minden esetben már a kiválasztott bank rendeli meg.
Banki elbírálás. Amint minden szükséges dokumentum megérkezik a bankhoz, megkezdi azok átnézését, ellenőrzését, és folyik a hitelbírálat.
Hitelszerződés véglegesítése. Mielőtt a hitelösszeg kifizetésre kerülne, a hitelszerződést és a közjegyzői okiratot véglegesíteni és aláírni szükséges.
Folyósítást megelőző további feltételek teljesítése. A kötelezően megkötendő biztosítás(ok) igazolásának bemutatása, önerő kifizetése.
Folyósítás. Az igényelt összeg átutalása a banktól a hitelfelvevő felé.

A lakáshitel törlesztőrészlete és a törlesztési módok

Lakáshitel felvétele kapcsán a legfontosabb kérdések egyike a havi törlesztőrészlet összege. Két tényező alakítja a törlesztőrészlet nagyságát. Egyrészt a kamatláb, amely a hitel ára, másrészt a futamidő, azaz, hogy mennyi idő alatt kell visszafizetnünk a felvett hitelt és annak kamatait. A magyarországi lakáshitelek között léteznek az ún. annuitásos hitelek, vagyis azok, amikor a tőke- és kamattörlesztés összege a teljes futamidő alatt azonos nagyságú részletekben történik. A törlesztőrészlet nagysága ennek következtében a kamatperiódus alatt mindig ugyanakkora; a fix (azaz a futamidő végéig állandó) kamatozású hitel esetén pedig a teljes futamidő alatt is változatlan.

Létezik két más megoldás is, amit főleg a piaci kamatozású hiteleknél alkalmaznak. Az egyik, amikor a hitelt felvevő személy tőketörlesztési türelmi időt, vagyis moratóriumot kér, melynek ideje pénzintézetenként eltér, jellemzően 1-2 év. Ebben az időszakban csak a kamat kerül törlesztésre, melynek következtében a havi törlesztőrészlet jóval kevesebb. A másik formája a nem annuitásos törlesztésű lakáshiteleknek az, amikor valamilyen előtakarékossági formát használva előbb a megtakarítási részbe fizetünk, majd onnan egy egyösszegű törlesztés átvezetésre kerül a tőkerész terhére, így csökkentve a hátralevő törlesztőrészleteket. Ez a megtakarítás lehet lakás-takarékpénztári szerződés vagy életbiztosítás is.

A törlesztés módjai

A havi törlesztőrészletek fizetése a legtöbb esetben csoportos beszedés útján történik, vagyis a hitelt folyósító banknál nyitott számlára érkező összegből a bank minden hónap adott napján automatikusan levonja a törlesztőrészletet.

A törlesztés módjai

A futamidő hosszát befolyásolja a hitel havi törlesztő részletének nagysága mellett a hitel igénylőjének, illetve a hitelbe bevont adóstársnak vagy kezesnek az életkora is. Egyes bankok olyan futamidőre nem hagynak jóvá hitelkérelmet, amelyben az igénylő vagy adóstársa, kezese életkora a futamidő lejártakor meghaladja a 70 vagy a 75 évet.

Kizáró okok a lakáshitel igénylésénél

A bankok majdnem biztosan elutasítják a hitelező kérelmét, ha:

rossz adósként vagy nyilvántartva a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR),
van köztartozása,
nincs munkahelye vagy olyan munkája van, ahol nem bejelentve dolgozik,
próbaidőn vagy felmondás alatt van,
a már meglévő hitelek törlesztőrészlete olyan sok, hogy a jövedelem nagysága alapján több hitelt már nem kaphat,
nincs elegendő önerő az ingatlan megvásárlásához és nem tud bevonni plusz ingatlanfedezetet sem.

Gyakran ismétel kérdések a lakáshitelről

Meddig tart a lakáshitel igénylése? Milyen gyorsan kaphatom meg a hitel összegét?

Jelzáloghitel esetében a hitelösszeg általában magasabb, mint a személyi kölcsönöknél, ezért hosszabb várakozási idővel kell kalkulálni. Míg a fedezet nélküli személyi hitelnél akár egy-két nap alatt hitelhez juthat az igénylő, a jelzáloghitel esetében két héttől akár egy hónapig is terjedhet az átlagos várakozási idő.

Mi az a forgalmi érték?

A forgalmi érték az a piaci ár, amiért az ingatlan abban a pillanatban eladható. Ezt befolyásolja például az ingatlan elhelyezkedése, az állapota, az, hogy mikor épült, illetve a kereslet-kínálat az ingatlanpiacon. A jelenlegi szabályozás szerint a maximálisan felvehető hitelösszeg maximum a forgalmi érték 80 százaléka lehet.

Mikor emelkedhet a lakáshitel havi törlesztőrészlete?

A hitel kamata kamatfordulókor emelkedhet. Minél rövidebb a kamatperiódus, annál többször történhet ez meg a futamidő alatt.

Mit jelent a folyósítási díj?

A folyósítási díj vagy folyósítási jutalék egyszeri kiadás, a hitelfelvétel kezdeti költsége. Hitelintézetenként és hiteltípusonként változó a mértéke. A THM (Teljes hiteldíjmutató) tartalmazza a folyósítási díj vagy jutalék teljes összegét.

Összefoglalás

Lakáshitel igénylés előtt tehát lényegében két fontos döntést kell meghozni.

Az egyik annak az átgondolása, hogy a kiválasztott ingatlan megvásárlására milyen lehetőségek vannak, és – az önerő, illetve az esetlegesen elérhető állami támogatások mellett – mennyi hitelre lesz szükség hozzá. Amikor valaki megtalálta lehetőségeihez mérten a legoptimálisabb megoldást az ingatlanvásárlás finanszírozására, a következő az, hogy kiválassza a számára legjobb banki hitelkonstrukciót a vásárláshoz szükséges hitelösszeg felvételéhez. A konstrukciók összehasonlításával, a hitelfelvételhez szükséges elvárások megismerésével, és bankok hitelezési feltételeit jól ismerő, tapasztalt hitelszakértő segítségével könnyebb megtalálni a hozzánk legjobban passzoló hitelt.