Minden, amit tudnod kell a lakásbiztosításról

2024. február 27.

Majdnem minden ember számára az otthona a legértékesebb vagyontárgya. Toldozzuk-foldozzuk, szépítgetjük-újítgatjuk – olykor azonban adódhatnak olyan váratlan események, amelyeket nem csak mi, hanem a pénztárcánk is nehezen hever ki. Az ehhez hasonló váratlan helyzetekben egy megfelelő lakásbiztosítás nagy anyagi terhet vesz le az ember válláról, hiszen nem zsebből kell fizetni a kárt, hanem a biztosító állja ezt a költséget a megkötött szerződés alapján. De hogyan válasszunk lakásbiztosítást, miért érdemes kiegészítő tételeket beletenni és mire figyeljünk, ha ajánlatot választunk? Minden, amit tudnod kell a lakásbiztosításról!

Mi az a lakásbiztosítás?

A lakásbiztosítás egy olyan vagyonbiztosítás, amely lakóházban vagy lakásban és a benne lévő vagyontárgyakban keletkezett kár esetén fizet a tulajdonosnak, illetve a szerződést megkötőnek. A lakásbiztosítás összegét és tartalmát tekintve széleskörűen köthető, szinte minden lehetséges káresemény ellen bebiztosíthatjuk a tulajdonunkban vagy használatunkban lévő ingatlant. A lakásbiztosításhoz kapcsolódóan számos olyan kiegészítő biztosítás is köthető, amely már nem csupán az ingatlant védi, hanem a szerződőt vagy annak családtagjait is. Érdemes lehet nemcsak saját lakásra, hanem bérleményre is biztosítást kötni, hiszen ott is történhetnek balesetek, lakásbiztosítást pedig nemcsak tulajdonosként, hanem haszonélvezőként, vagy az ingatlan bérlése esetén bérlőként is köthetünk.

A lakásbiztosítások egyik leggyakoribb formája az úgynevezett per risk típus, ami kizárólag a szerződésben lefektetett káreseményeket fedezi, míg az all risk verzió minden olyan kárt megtérít, amit a szerződés nem zár ki egyértelműen.

Mire terjed ki a lakásbiztosítás?

A lakásbiztosítások között nagy különbség lehet abban a tekintetben, hogy melyik termék pontosan milyen típusú káreseményekre fizet. Az alapszolgáltatás általában a következő káreseményeknél nyújt segítséget:

tűz, tűz nélküli füst vagy hő okozta kár, robbanás vagy villámcsapás,
vihar, árvíz, csapadék és vezetékes víz okozta kár esetén,
más természeti károk, mint például hónyomás, jégkár,
földrengés, földcsuszamlás,
kő- és földomlás, illetve üregbeomlás esetén,
idegen tárgy rádőlése, idegen jármű ütközése

Az ingatlan valamely részén keletkezett vagyoni kár számtalan forrásból származhat, így érdemes a lehető legtöbb esemény esetére biztosítani az ingatlant, illetve az ingóságokat is.

Kiegészítő fedezetet a következő káresetekre biztosíthatunk:

betörés, betöréses lopás, rablás, vandalizmus;
csőtörés, vezetékes vízkár, beázás, üvegtörés;
villámcsapás másodlagos hatása (indukciós kár).
baleset-biztosítás, felelősségbiztosítás(ok).

Egyes ajánlatok a következő káreseményekre is fedezetet nyújtanak:

Oltás, mentés, rom- és törmelékeltakarítás, kárenyhítés költségei;
Ideiglenes lakás költségei, elmaradt bérleti díj;
Szigetelési hibák, személyi okmányok pótlása és bankkártyák letiltása, zárcsere költségei, készpénz, vállalkozás vagyontárgyai

Ahogy a felsorolásban is látjuk, a lakásbiztosítási termék tartalmazhat felelősség-, baleset- és életbiztosítási fedezetet is. A balesetbiztosításban, ha a szerződésben megjelölt személyek valamelyikét baleset éri (például háztartási baleset esetén egy csonttörés), akkor a biztosító arra is fizet.

Melléképületek, ingóságok biztosítása

Általánosságban elmondható, hogy melléképületnek a nem lakhatás céljára szolgáló építmények tekinthetők: ilyen lehet például a pince, garázs, tároló, nyárikonyha, kamra vagy istálló. Családi ház esetén valamivel egyszerűbbek a szabályok, azonban társasházi lakásnál fontos tudni, hogy csak azokra a melléképületekre köthetünk biztosítást, amelyek kizárólagos használatunkban állnak. Így például közös használatban lévő tárolót nem biztosíthatjuk, ezekre általában a társasház biztosítása terjed ki. Ezen kívül a biztosítás szempontjából lehetnek kikötések a falazat és a tető típusára vonatkozóan, ám ezek minden biztosítónál eltérőek– szerződéskötés előtt mindenképp tájékozódjunk arról, hogy az adott biztosítónál pontosan milyen típusú melléképületek biztosíthatók.

Ha a lakásbiztosítási szerződésünkben melléképületek is szerepelnek, segítséget kaphatunk különféle elemi károk – vihar, tűz, jégverés stb. – esetén, illetve olyan kellemetlen szituációkban sem maradunk magunkra, mint a betörés vagy a rongálás. Tehát ugyanazokra a káreseményekre vonatkozik a védelem, mint a lakásnál, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a melléképületeknek is meg kell felelniük bizonyos védelmi szinteknek ahhoz, hogy kártérítést kaphassunk. Ne aggódjunk afelől, ha ezekkel nem vagyunk tisztában – a biztosítási feltételek minden szükséges információt megadnak nekünk a szerződés megkötése előtt.

Mire terjed ki az ingóságok biztosítása?

Ennél a pontnál arra kell gondolnunk, hogy melyek azok a tárgyak, amelyek a házban vagy a kertben, garázsban találhatók, de nem az épület részei. Ennek alapján ide tartozik minden bútorunk, háztartási nagy- és kisgépünk, elektronikai berendezéseink, ruháink, cipőink, a konyhai felszerelések, a szerszámok, világító berendezések, lakástextíliák, és minden egyéb használati tárgyunk. A kerti bútorok is ingóságnak számítanak, de fontos tudni, hogy ezeket csak kiegészítő fedezettel védhetjük.

Külön kategóriát képeznek az úgynevezett kiemelt értékű ingóságok: ékszerek, festmények, antik tárgyak vagy esetleg egy értékes gyűjtemény darabjai. Ezekre mind-mind kiterjedhet az ingóság biztosítás, csak arra kell figyelnünk a kalkuláció során, hogy jól gondoljuk végig a tárgyak értékét, és ennek megfelelően határozzuk meg a biztosítási összeget annak érdekében, hogy otthonunk ne legyen sem alul-, sem túlbiztosított. Érdemes megjegyezni, hogy például a beépített bútorok vagy a klímaberendezés nem tartoznak az ingóságok körébe, így ezek védelmét csak az ingatlan biztosításával teremthetjük meg.

Az ingóságok értékét úgy határozhatjuk meg, hogy egy kalkulátorban kategóriákra bontva adjuk meg azok árát – fontos, hogy azt az összeget írjuk be, amennyibe az adott tárgy újrabeszerzése kerülne. Tehát azt kell végig gondolnunk, hogy amennyiben például egy tűzeset miatt az ingóságokkal együtt megsemmisül az épület, mennyibe kerülne mindent újra megvenni. Természetesen ez nem vonatkozik a kiemelt értékű ingóságok kategóriájába tartozó antik tárgyakra, így ezeknél a tényleges, és nem az újrabeszerzési értéket kell meghatároznunk.

A melléképületben tárolt ingóságokat is bevehetem a lakásbiztosítás alá?

Bizonyos feltételek betartásával lehetőségünk van a melléképületben tárolt ingóságainkat is biztosítani – ez a védelem is rendkívül fontos, hiszen például a kerti gépek, szerszámok igen nagy értéket képviselnek, és általában a melléképületben tároljuk őket. Tudnunk kell, hogy csak a zárható melléképületben tárolt ingóságokat védhetjük biztosítással, és amennyiben például egy esetleges betöréses lopás pillanatában nincs zárva a melléképület ajtaja, eleshetünk a kártérítéstől. Ezen kívül azt is érdemes észben tartanunk, hogy az ingóságoknak van egy speciális csoportja: ezek az úgynevezett értéktárgyak vagy kiemelt értékű ingóságok, amelyeknek értékét a lakásbiztosításon belül is külön meg kell határoznunk. Ezekre általában nem terjed ki a biztosítási védelem betöréses lopás esetén, ha melléképületben tároljuk őket, ezért szerencsésebb, ha a lakásban helyezzük el a nagyobb értékű ingóságainkat.

Jól látható, hogy az ingóságok szempontjából sem mindegy, milyen melléképületre kötnénk biztosítást, sőt, az egyes káresetekre vonatkozóan is lehetnek speciális szabályok. Emiatt is rendkívül fontos, hogy figyelmesen átolvassuk a biztosítási feltételek melléképületekre vonatkozó részleteit és tájékozódjunk arról, hogy milyen szabályok érvényesek ezek biztosítására.

Lakásbiztosítás kibővítése, egyéb kiegészítő szolgáltatások

Azt tehát már látjuk, hogy a jó lakásbiztosítás semmiképpen nem csak a puszta falak védelmére nyújt nekünk fedezetet. Egyes biztosítók komplex, személyekre és tárgyakra egyaránt kiterjedő csomagokat is kínálnak, így, ha biztosítót választunk, és fontosak számunkra a variálható, mindent lefedő szolgáltatások, mindenképpen részesítsük előnyben azokat az intézményeket, amelyek megadják erre a lehetőséget. A teljesség igénye nélkül az alábbi dolgokra is köthetünk szerződést egy komplex lakásbiztosítás ernyője alatt.

Okoseszközök védelme: plazmatévé, táblagép, laptop, telefon törésére, lopására vagy bármilyen kárára vonatkozik.
Kibervédelem: fedezheti az adatvesztésből, adatlopásból eredő károkat, segítséget nyújthat jogsértő tevékenységek esetén.
Kisállatvédelem: váratlan, nagyobb állatorvosi költségekre.
Szakemberszolgáltatás: az otthon kialakult hirtelen vészhelyzetekre pl. csőtörés, zárba tört kulcs.

Mi az az alulbiztosítás és túlbiztosítás?

A lakásbiztosításnak csak akkor van értelme, ha biztosak vagyunk abban, hogy megfelelő összegre vagyunk jogosultak bármilyen kár esetén. A megfelelő védelemhez tehát nem szabad, hogy alul- vagy éppen túlbiztosított legyen a lakásunk. Lássuk, mit jelent ez pontosan!

Mi az az alulbiztosítás?
Az alulbiztosítás fogalmának megértéshez szükséges, hogy tisztában legyünk a biztosítási összeg jelentésével. A lakásbiztosítás megkötésekor meg kell adnunk egy adott összeget, ami ingatlan esetén a ház újjáépítési, ingóság esetén pedig a tárgyak újrabeszerzési értéke – ez lesz a biztosítási összeg. Ez azt jelenti, hogy ha egy káresetben teljesen megsemmisül a ház vagy egy ingóság, a biztosító maximum ezt az összeget fogja kifizetni nekünk.

Kétféleképpen lehet alulbiztosított az otthonunk: az egyik, ha már rögtön a szerződéskötésnél az újjáépítési értéknél alacsonyabb biztosítási összeget adunk meg; a másik pedig egy ennél sokkal gyakoribb eset: amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat. Egy több éve megkötött lakásbiztosítás már nem azt a védelmet nyújtja, mint a szerződéskötés pillanatában – gondoljunk csak arra, mennyi új bútort, elektronikai cikket szereztünk be azóta, esetleg többféle felújítást is eszközöltünk. Jó, ha tisztában vagyunk a biztosítási összegekkel, és teszünk az alulbiztosítás ellen, hogy kár esetén ne maradjunk megfelelő anyagi segítség nélkül. Az biztos, hogy ennek az összegnek a meghatározása nem egyszerű feladat. Ezzel a biztosítók is tisztában vannak, ezért többféleképpen próbálkoznak a probléma orvoslásával. Általában meghatároznak egy minimális összeget úgy ingatlan, mint ingóság esetében is, ami alatt nem köthető meg a biztosítás. Ilyenkor figyelembe veszik az elhelyezkedést, méretet, típust stb. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a biztosító jobban méri fel az összeget és jobban járunk, mint gondoltuk volna.

Mit jelent a túlbiztosítás?
Az alulbiztosításhoz hasonlóan a túlbiztosítás is a nem megfelelő biztosítási összeg megadása miatt keletkezik, azzal az eltéréssel, hogy itt nem alacsonyabb, hanem magasabb összeget adunk meg valamilyen okból. Ez például akkor történhet meg, ha nem az ingatlan újjáépítési, hanem az aktuális piaci értékét adjuk meg, ugyanis ez az összeg magasabb lehet, mint amennyibe az újraépítés valójában kerülne. Ha abban a reményben tennénk ezt, hogy magasabb kártérítést kapjunk, gondoljuk meg még egyszer – a biztosítók túlbiztosítási tilalma értelmében ugyanis a kifizetett biztosítási összeg túlbiztosítás esetén sem haladhatja meg az ingatlan újjáépítési vagy az ingóságok újrabeszerzési értékét, tehát végső soron járhatunk úgy, hogy bár magasabb biztosítási díjat fizetünk, kár esetén mégsem kapjuk meg annak ellenértékét.

Lakásbiztosítás felülvizsgálata

A lakásbiztosítások esetében a biztosítók minden évben a KSH megelőző évi fogyasztói és építőipari árindexéhez igazodva automatikusan indexálják a szerződéseket, vagyis emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolhatóan változnak a díjak is. Így tudják garantálni, hogy az ingatlan és a biztosított ingóságok az inflációt követve legyenek biztosítva.

A biztosító minden évben értesíti a szerződő felet az indexálásról, legalább 60 nappal a biztosítási forduló előtt. Az indexálástól függetlenül azonban fontos a meglévő lakásbiztosításunk rendszeres felülvizsgálata, abban az esetben, ha történt ingatlanban az elmúlt időszakban jelentős hozzáépítés vagy beépítés, felújítás, új bútort, elektronikai eszközt vagy bármilyen értékesebb tárgyat vásároltunk. Ezek mind növelik lakás értékét. Ha volt ilyen, akkor ajánlott a biztosítási szerződés módosítása, hogy a teljes lakás védve legyen. Ha mégsem jelezzük a biztosítónak, hogy változás történt az ingóságokban, vagy éppen az épület hasznos alapterülete nőtt meg, akkor rosszul is járhatunk, ha káresemény történik.

Mikor lehet szabadon lakásbiztosítást váltani?
2024. márciusában első alkalommal (aztán pedig évente minden márciusban) egy hónapig szabadon felmondhatóvá válik a meglévő lakásbiztosítás annak évfordulójától függetlenül, és természetesen új is köthető. Ezért ebben az időszakban érdemes egy lakásbiztosítás kalkulátor segítségével egyszerűen megnézni, hogy nem találunk-e a mi elvárásainknak megfelelőbb, olcsóbb biztosítást a már meglévőnél.

Innentől minden évben szabad lesz a biztosítóváltás márciusban, függetlenül attól, hogy egyébként mikor van a szerződésünk évfordulója. Ha tehát a váltás mellett döntünk, alaposan nézzük meg a felmondás és új szerződéskötés feltételeit, határidőit, nehogy emiatt maradjunk le a lehetőségről. A felmondást írásbeli nyilatkozattal tehetjük meg március 1. és 31. között, 30 napos felmondási határidővel. Mivel 2024-ben március utolsó és április első napja húsvét, a felmondás biztosítókhoz beérkezésének határideje 2024. április 2. éjfél.

Mit kell tartalmaznia a lakásbiztosítást felmondó nyilatkozatnak?
A lakásbiztosítás felmondására a fenti kivételes időszakon túl a biztosítási feltételek szerint van lehetőség. Kizárólag írásos nyilatkozattal mondhatjuk fel a biztosítási szerződést, ennek tartalmaznia kell:

a szerződő fél személyes adatait,
a biztosító nevét,
a biztosítás típusát,
a szerződés- vagy kötvényszámot,
és a felmondás okát is beleírhatjuk (ami a leggyakrabban évfordulóra történő felmondás vagy érdekmúlás volt, most már beírhatjuk azt is, hogy évközi vagy márciusi felmondás).

Az aláírt felmondási nyilatkozatot elküldhetjük levélben a biztosítónak címezve, átadhatjuk személyesen a biztosító ügyfélszolgálatán vagy értékesítési pontjain, elküldhetjük e-mailben a biztosító által megadott címre (elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratba foglaltan, vagy az aláírt nyilatkozatot beszkennelve vagy lefotózva csatoljuk az e-mailhez), de a nyilatkozatot megtehetjük az online ügyfélszolgálati fiókunkon keresztül is, ha rendelkezünk ilyennel.

Hogyan lássuk át a lakásbiztosításokat? Erre figyelj, ha biztosítót választasz!

A lakásbiztosítás egyértelműen egy nagyon összetett konstrukció, ezért nehéz a különböző biztosítók kínálatát az utolsó apró részletig összehasonlítani és kiválasztani azt, ami megfelelő számunkra – valamint nem is túl drága. Számos esetben a lakásvásárlás, legyen szó új lakásról vagy használt lakás megvételéről, hitelfelvétellel jár együtt. A legtöbb bank pedig valamilyen szoros kapcsolatban áll egy lakásbiztosítóval, így természetesen annak a termékét ajánlja. Ezt még azzal is tetézhetik, hogy valamilyen kedvezményt adnak, ha a hitelt felvevő ügyfél a vele kapcsolatban álló biztosítóval szerződik. Ugyanakkor könnyen lehetséges, hogy még ezt a kedvezményt figyelembe véve is érdemesebb egy másik lakásbiztosító által kidolgozott otthonbiztosítást választani, mert az több szolgáltatást nyújt, akár olcsóbb díjért.

Az otthonbiztosítás választásához ezért mindenféleképpen ajánlott egy online biztosítási portál szolgáltatásait igénybe venni, mert ott a szükséges adatok és információk könnyen, és nem utolsósorban ingyen érhetők el.

Káresemény bejelentése

Túljutottunk a lakásbiztosítás kiválasztásán, fizetjük a díjat is – és hirtelen történik egy olyan esemény, amiért valóban volt értelme az előre átgondolt védelemnek. De hogyan tovább? Hogyan kell értesítenünk a biztosítót és milyen lépéseket kell tennünk, ha kár ér bennünket?

Teendők kár esetén
A lakásbiztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint a keletkezett kárt két napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító köteles a bejelentéstől számított 5 napon belül a helyszínen megvizsgálni a történteket, mi pedig a helyszíni szemléig csak annyit változtathatunk a kár helyszínén, amennyi a további károk megelőzéséhez szükséges. Például egy csőrepedés esetén a sérült csőszakasz javíttatását elvégezhetjük, de a kicserélt, lyukas csőszakaszt őrizzük meg, és a megbontott csempét se pótoljuk a felmérés időpontjáig. Ha lehetőségünk van rá, akkor a közvetlenül a kár utáni állapotról készítsünk fényképeket (akár mobiltelefonnal is), ez később egyértelművé teszi a helyzetet, és elkerülhetjük vele a felesleges vitákat.

Majdnem mindenki számára egyértelmű (de a biztosítási szerződések is tartalmazzák), hogy betörés vagy rablás esetén értesíteni kell a rendőrséget. Azzal azonban az emberek többsége nincs tisztában, hogy tűz és robbanás után minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot, még akkor is, ha viszonylag kis tűz volt, és sikerült magunknak eloltani. A hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását is maga után vonhatja, így erre mindenképpen figyeljünk oda.

Milyen adatokat kell megadni a kárrendezéshez?
Ha kár keletkezik az ingatlanban vagy a biztosított ingóságban, akkor először a bejelentést kell megtenni a biztosítónál – ezt leggyorsabban és legkényelmesebben majdnem minden társaságnál online is megtehetjük. Ahhoz, hogy a biztosító fizessen, a szerződés adatain kívül további információkra is szükség van, elsősorban a megtörtént kárral kapcsolatban.

Röviden össze kell foglalni a káreseményt, azon belül pedig fel kell sorolni minden vagyontárgyat, ami érintett a kártérítési ügyben.
Általában a kárról fotókat is szükséges küldeni vagy feltölteni, ezzel gyorsítható a kárrendezés.
Ha különösen értékes vagyontárgyak is megsérültek, akkor ezeknek az adatait külön is fel kell tüntetni. Ez az okosotthonok esetében mindig ajánlott

Szükség lehet továbbá:

tűzesetnél a tűzrendészeti hatóság igazolására,
betörésnél, rablásnál a rendőrségi határozatra,
nagyobb összegű épületkároknál pedig a három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatására

Ha véletlenül nem adtunk meg minden szükséges információt, akkor a bejelentés után a biztosító keresni fog minket a megadott elérhetőségen, illetve időpontot egyeztet, ha helyszíni szemlére is szükség van.

Hogyan történik a kárfelmérés?
Nagyobb károk esetén a biztosító kárszakértője mindig helyszíni szemlét egyeztet, felméri a kárt és megállapítja annak okát is. A kárfelmérés után a biztosító meghatározza a kártérítési összeget, és ha ezt elfogadjuk, akkor megtörténik a kárrendezés. Ha nem értünk egyet a biztosító döntésével, minden esetben élhetünk a fellebbezés lehetőségével. Több biztosítónál is van már lehetőség az online kárfelmérésre, vagyis akár a kárszakértő személyes jelenléte nélkül is megvalósítható a folyamat, különböző digitális applikációk segítségével. Egyes biztosítóknál a kárügyintézés akár online is nyomon követhető, így az ügyfél mindig tudja, hogy milyen státuszban van a kárbejelentése a biztosítójánál.

Lakásbiztosítás társasházban

Ha egy családi házban élünk, akkor teljesen egyértelmű, hogy lakásbiztosítás megkötésével gondoskodhatunk az otthonunk biztonságáról. A társasházi lakások biztosításával kapcsolatban azonban több kérdés merülhet fel: mire terjed ki az így megkötött biztosítás, milyen esetekben nyújt fedezetet és akkor is meg kell-e kötni, ha a társasháznak van már saját biztosítása? Nézzük, miért fontos, hogy saját lakásbiztosítást is kössünk társasházi lakásunkra!

Milyen esetekben segít a társasházbiztosítás?
A teljes körű társasházbiztosítás a pincétől a padlásig nyújt biztosítási védelmet a ház épületszerkezeti részére, amiben a közös (lépcsőház, pince, padlás) illetve a külön (lakások, tárolók) tulajdonú részek is benne vannak.

Társasházbiztosítás mellé saját lakásbiztosítás
Ha társasházba szeretnénk költözni, mielőbb nézzünk utána, hogy milyen biztosítással rendelkezik a társasház és az mire terjed ki, hogy a saját lakásunkat és a benne lévő ingóságokat is mielőbb biztonságban tudhassuk. Egy társasháznak általában az épület szerkezetére, a tetőre, falakra, ajtókra és ablakokra, a közös használatú terekre, a szellőző- és vezetékrendszerre terjed ki a biztosítása, az azokban okozott károkat téríti a biztosító (ez leggyakrabban tűz, elektromos tűz, földrengés, földcsuszamlás, villámcsapás, vihar és csapadék, árvíz, vezetékes víz okozta, vezetéktörés, idegen tárgy rádőlése vagy idegen jármű ütközése miatti kár, vagy szerkezetileg beépített üveg törése lehet).

A társasház biztosítása kiterjedhet – a lakóközösség döntése szerint – a magánlakásokra is, de ha annak biztosítási összegét alacsonynak tartjuk, akkor saját lakásbiztosítást is köthetünk magasabb összegre és olyan kiegészítő fedezetekkel, amilyenekre szükségünk van. Többszörös biztosítás esetén sem kaphatunk azonban kár esetén, például lakástűznél több kifizetést – a kárkifizetést egymás között megosztó – biztosítóktól, mint amennyibe a lakás helyreállítása kerül. A lakásban található ingóságokra nekünk kell biztosítást kötni. (Az évi egyszeri, márciusi extra felmondás lehetősége ezekre a szerződésekre is kiterjed.)

A társasház vagyonbiztosítása nagyon gyakran kiegészül felelősségbiztosítással, amely egy harmadik személynek, vagy a lakók egymásnak okozott kárát fedezi (ilyen például amikor a lakásunkban történt csőtörés miatt beázik a szomszéd). A ház biztosítása kiegészíthető például rongálás vagy vandalizmus, valamint betöréses lopás és rablás fedezetekkel is.

Hogyan lehet olcsóbb a lakásbiztosításunk?

Ahogy már korábban is írtuk, a lakásbiztosítás kiválasztását ideális esetben nagyon alapos kutatómunka előzi meg. Ennek természetesen az is része, hogy megvizsgáljuk, milyen módszerekkel és ajánlatokkal lehet spórolni a biztosítási díjon.

Ellenőrizzük a biztosítási összegeket!
Amikor lakásbiztosítást kötnénk, a kalkuláció során meg kell adnunk az ingatlanunk újjáépítési és az ingóságaink újrabeszerzési értékét. Ezek lesznek a biztosítási összegek, amik azt határozzák meg, hogy maximum mennyi kártérítést kaphatunk, ha az otthonunk valamilyen káresemény következtében megsérülne, megsemmisülne. Ingóságaink esetében fontos, hogy átgondoljuk, mi mindent kellene újra megvennünk, ha a lakás semmissé válna – ennek megfelelően akár tételesen is meghatározhatjuk a biztosítási összegeket egy-egy online ingóság kalkulátorban. Azt jó tudni, hogy egyes biztosítók meghatároznak egy minimális biztosítási összeget az ingóságokra vonatkozóan, aminél alacsonyabb összegre nem köthetünk biztosítást.

Ha az ingatlanra vonatkozó biztosítási összegen gondolkozunk, tartsuk szem előtt, hogy nem a lakás vagy ház piaci értékét kell megadnunk, hanem az újjáépítési értéket – előbbi ugyanis magasabb lehet. Elsőre talán bonyolultnak tűnhet a biztosítási összegek meghatározása, a lényeg mégis az, hogy a lehető legpontosabban határozzuk meg az ingatlan és az ingóságok értékét.

Vizsgáljuk meg, valóban szükségünk van-e az adott fedezetre!
A kalkuláció során többféle kiegészítő szolgáltatás közül választhatunk, így biztosíthatjuk növényeinktől kezdve, a kisállatainkon, kerti bútorainkon, a napkollektorainkon át akár a klímaberendezést is. Mielőtt megkötnénk a szerződést, nagyon alaposan olvassuk el, hogy mi mindent tartalmaz a választott biztosítás, és ellenőrizzük, hogy valóban mindegyik fedezetre szükségünk van-e. Ha például nincs kertünk, felesleges kerti növényekre vonatkozó biztosítást kötnünk, és az is egyértelmű, hogy klímaberendezés hiányában erre sem akarunk felesleges összegeket költeni – bizonyára akad olyan ajánlat, amely ezeket nem tartalmazza és kedvezőbb az ára is. Ha társasházban élünk, annak is érdemes utánajárni, hogy mi mindenre terjed ki a társasház biztosítása, így ezt is figyelembe vehetjük, amikor a nekünk szükséges fedezeteket választjuk ki. Az egyik leghatékonyabb pénztárcakímélő megoldás tehát az, ha tudatosan tájékozódunk a biztosításunk részleteiről, és a biztosításkötést kellő körültekintés előzi meg.

Nézzünk utána, milyen kedvezményeket vehetünk igénybe!
Egyes biztosítóknál kedvezőbb biztosítási díjjal kalkulálhatunk, ha vállaljuk például az elektronikus kommunikációt, vagy ha már rendelkezünk másik biztosítással is az adott társaságnál. A díjfizetés üteme és módja is befolyásolhatja a biztosítási díjat: ha évente fizetünk, vagy ha átutalással rendezzük a díjat, egyes biztosítóknál kedvezményesebb áron köthetjük meg a szerződést. Lehetőségünk van arra is, hogy önrésszel kössük meg a lakásbiztosítást, ami szintén a biztosítási díj csökkenését eredményezheti. Azonban jól meg kell gondolnunk, hogy bevállaljuk-e az önrész fizetését, ugyanis ilyenkor kár esetén a szerződésben meghatározott összeget nekünk kell térítenünk.

Válasszunk Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) minősítést azok a magas szolgáltatási színvonalú és személyre szabható lakásbiztosítási termékek nyerhetik el, amelyek megfelelnek az előírt szakmai sztenderdeknek. Az MFO termékek széles körű védelmet biztosítanak, ami azt jelenti, hogy már a lakásbiztosítások alapcsomagja is többféle káreseményre nyújt fedezetet, mint a hagyományos lakásbiztosítások: vízkárra (ideértve az elfolyt vizet is), betöréses lopásra vagy üvegkárra általában külön kiegészítő biztosítást kell kötnünk, ám az MFO termékek esetében már az alapcsomag is tartalmazza ezeket. Ezen kívül pedig a különböző kiegészítő szolgáltatásokkal teljes mértékben az otthonunkhoz igazíthatjuk a biztosítási védelmet, illetve a megkötése utáni 3. negyedévtől lehetőségünk van negyedévente felülvizsgálni a lakásbiztosítást, és új szerződést kötni, amennyiben kedvezőbb ajánlatot találunk.

Ha tehát MFO terméket választunk, ugyanakkora összegért akár sokkal szélesebb körű védelmet biztosíthatunk otthonunknak, valamint a fogyasztóbarát szolgáltatásoknak köszönhetően átláthatóbb összehasonlításra és gyorsabb kárrendezésre is számíthatunk.

Lakásbiztosítás felmondása – Miért mondhatjuk fel a szerződést?

Eddig a legtöbb biztosításnál csak a biztosítási évfordulóra, az előtt legalább 30 nappal mondhattuk fel a biztosítási szerződést. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) megjelenésével már a naptári negyedév végére is felmondhatjuk egyes biztosítóknál az MFO-szerződést, de ezt a biztosítónak meg kell kapnia legalább a negyedév végét megelőző 30. nap előtt. (Új szerződés esetén legkorábban a negyedik negyedév végére lehet a szerződést felmondani.)

2024-től nagy változás lesz, hogy valamennyi, lakáscélú ingatlant érintő vagyonbiztosításnál az évfordulón kívül minden év márciusában költségmentesen felmondhatjuk a biztosításunkat, és akár átszerződhetünk egy másik társasághoz is. Erről az extra felmondási lehetőségről a biztosítóknak minden év február 15-ig kell tájékoztatniuk az ügyfeleket.

A lakásbiztosítás felmondásának okai
Felmondhatjuk a lakásbiztosításunkat például a magas díjak miatt. Ha a biztosító írásban értesít arról, hogy a biztosítási szerződés évfordulójának napjától kezdődően módosítja a fizetendő díjat a kárhányad és kárgyakoriság növekedése vagy a közterhek változása miatt, de azt mi nem fogadjuk el, jogunk van másik szerződés után nézni.

Akkor is felmondhatjuk a szerződést, ha a biztosító inflációkövető díj- és biztosítási összeg emelésről értesít, mi pedig szintén nem értünk ezzel egyet. Az értesítést követően, de még az évforduló előtt is bármikor felmondhatjuk írásban a szerződést.

A biztosító is felmondhatja a szerződést 30 napos hatállyal, ha például a szerződést érintő lényeges körülményekről csak a szerződéskötés után szerez tudomást, és ezek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik.

A felmondáson kívül hogyan szűnhet még meg a lakásbiztosítási szerződés?
Megszűnik a biztosítási szerződés, ha eladjuk (ez az érdekmúlás) vagy megsemmisül a biztosított ingatlan (ez a lehetetlenülés). Ezekről a változásokról azonban értesítenünk kell a biztosítónkat, jelezve a fentiekre hivatkozással a szerződés megszűnését. Akkor is megszűnik a szerződés, ha nem fizetjük a biztosítási díjat és letelt a fizetésre megszabott 30 napos póthatáridő is.

Bármikor megszüntethető a szerződés közös megegyezéssel is, de csak akkor, ha sikerül erről megegyeznünk a biztosítóval. Ha az adott biztosítónál váltanánk át egy másik, akár olcsóbb biztosításra, vagy új fedezetek (biztosítandó vagyontárgy) bevonása miatt változtatnánk, akkor felmondás helyett szerződésmódosítást kezdeményezhetünk.

GYIK a lakásbiztosításról

Kötelező-e a lakásbiztosítás?
Csak ha hitelt veszünk fel (pl. lakáshitel, állami támogatású CSOK stb.), és a bankunk kötelez minket az ingatlan biztosítására.

Hogyan határozzák meg a biztosítási összeget?
A biztosítási összeg azt a pénzösszeget jelenti, amelyet a biztosító maximálisan kifizet egy káresetre, egyúttal ez a biztosítási díj kiszámításának az alapja is. Biztosításkötéskor mindig ügyeljünk arra, hogy az ingatlan és az ingóságok valós értékének megfelelő biztosítási összeget adjunk meg.

Hogyan állapítja meg a biztosító a kártérítési összeget?
A biztosítók legtöbbször újértéken térítenek, azaz épületek esetében az újjáépítési költséget, ingóságok esetében pedig az újrabeszerzési értéket utalják a károsultnak. Javíttatás esetén a javítási költségek az irányadók a biztosítók számára – de a javítás költségének ÁFA-tartalmát csak szabályos számla felmutatás után térítik meg.

Kell-e a lakásbiztosítás mellé felelősségbiztosítás?
A felelősségbiztosítás abban az esetben hasznos, ha akaratunkon kívül kárt okozunk másoknak, és kártérítéssel tartozunk a károsultnak. A biztosítók ebben az esetben a szerződésben szereplő limitösszegig átvállalják ezt a felelősséget, és megtérítik helyettünk az okozott kárt.

Milyen időtartamra lehet kötni a lakásbiztosítást?
A lakásbiztosítási szerződések általában határozatlan időtartamra jönnek létre, de léteznek határozott idejű szerződések is.

Akkor is fizet a biztosító, ha én okoztam kárt?
Ha van felelősségbiztosításunk, akkor a szerződésben meghatározott módon és mértékben helyettünk is téríti a biztosító a másnak okozott kárt.

Mi az a hitelfedezeti lakásbiztosítás?
Ha lakáshitel segítségével vásároltunk ingatlant, a bank kötelezővé teheti a lakásbiztosítás megkötését, és azt is megszabhatja feltételként, hogy milyen káreseményeknél nyújtson fedezetet a biztosítás. A bank zálogjogát a hitelfelvevő jelentheti be a biztosítási szerződés megkötésekor vagy utólag, a már meglévő szerződésre. Ez azt jelenti, hogy kár esetén a kárkifizetés jogosultja nem a szerződő, hanem a bank lesz. Ezzel a jogukkal azonban csak ritkán élnek a bankok. Szintén kötelező biztosítást kötni, ha CSOK segítségével veszünk ingatlant. Ez vonatkozik a vissza nem térítendő támogatásra és a kamattámogatott hitelre is.

Összegzés

Bár első olvasásra sok információnak tűnhet, a lakásbiztosítás kérdését érdemes minél több szempontból körbejárni. Senki sem szeret arra gondolni, hogy kár fogja érni, mégis meg kell tennünk a megelőző intézkedéseket azért, hogy csökkentsük az esetleges kellemetlenségeket. Bár nem kötelező, mindenképpen ajánlott lakásbiztosítást kötni – és ha alaposan utánajárunk a témának, nem fogunk rossz üzletre szerződni!