Lakásbiztosítás kárbejelentés határideje – minden, amit tudnod kell róla
- 2024. augusztus 28.
A lakásbiztosítás elengedhetetlen része otthonunk védelmének, hiszen váratlan események, például természeti katasztrófák, betörések vagy egyéb károk bármikor, tőlünk teljes mértékben függetlenül is bekövetkezhetnek. Amikor megtörténik a baj, a gyors és hatékony kárbejelentés kulcsfontosságú ahhoz, hogy minél előbb megkezdődhessen a kár rendezése és helyreállítása. De mennyi időnk van arra, hogy bejelentsük a kárt a biztosítónknak? Mi történik, ha elmulasztjuk ezt a határidőt? Milyen dokumentumok szükségesek a kárbejelentéshez és hogy néz ki ez a folyamat? Cikkünkben bemutatjuk a lakásbiztosítás kárbejelentési határidejét, a bejelentés folyamatát, az esetleges késedelmes bejelentés következményeit – és sok más fontos dolgot, amivel érdemes tisztában lenni a lakásbiztosítás kárbejelentésével kapcsolatban!
Mi az a lakásbiztosítás?
Első és legfontosabb lépésként röviden tisztáznunk kell, hogy mi is az a lakásbiztosítás. A lakásbiztosítás egy olyan vagyonbiztosítási forma, amely során a biztosító díjfizetés ellenében vállalja, hogy megtéríti a szerződésben meghatározott ingatlanban és az ott található vagyontárgyakban a jövőben véletlenszerűen bekövetkező károk helyreállítási költségeit.
Ezen biztosítási szerződések a biztosító és a szerződő fél között jönnek létre. A legtöbb esetben a szerződő és a biztosított ugyanaz a személy, azonban lehetőség van arra is, hogy valaki más vagyonára kössön lakásbiztosítást. További résztvevő lehet az engedményes, aki jogosulttá válik a biztosítási összeg átvételére. Ez gyakran a hitelt nyújtó pénzintézet, különösen hitellel finanszírozott lakások esetén.
A lakásbiztosítás típusai
Alapvetően kétféle lakásbiztosítást különböztetünk meg: az all risk és a per risk típusút.
- Per risk: A lakásbiztosítások többsége kockázati biztosítás, amely kizárólag azokra a károkra nyújt fedezetet, amelyek a szerződésben tételesen fel vannak sorolva.
- All risk: Az all risk biztosítás ezzel szemben minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés nem zár ki kifejezetten.
A lakásbiztosítás időtartama
A lakásbiztosítás köthető határozott vagy határozatlan időtartamra. Határozatlan időtartam esetén a biztosítási időszak általában egy évig tart, és automatikusan megújul a következő évfordulóig, hacsak a szerződő fél nem mondja fel azt legalább harminc nappal az évforduló előtt. A biztosítónak is joga van felmondani a szerződést ugyanezen feltételek mellett. A szerződés bármikor megszüntethető közös megegyezéssel, illetve természetesen módosítható is.
A fedezetbe bevont vagyoncsoportok az alábbiak szerint oszlanak meg.
- Épület: Az épület biztosítása az újjáépítés költségei alapján történik.
- Általános ingóságok: Általános ingóságok esetében az újrabeszerzés értékét veszik figyelembe.
- Kiemelt értékű ingóságok: kiemelt értékű ingóságok, mint például ékszerek és műkincsek, külön, egyedi biztosítást igényelnek.
Milyen károkat fizet a lakásbiztosítás?
Az ingatlanbiztosítások általában a következő alapfedezeteket tartalmazzák:
- tűzkár, robbanás, villámcsapás;
- viharkár, felhőszakadás, árvíz;
- hónyomás, jégverés;
- földrengés, fölcsuszamlás, kő- és földomlás, üregbeomlás;
- idegen jármű ütközése, légi jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése.
Természetesen minden biztosítónál változhat ez a lista, így érdemes elvégezni több szolgáltatás összehasonlítását is!
Milyen káresetekre vonatkozhat még a lakásbiztosítás kiegészítő fedezete?
Kiegészítő fedezetet általában a következő káresetekre biztosíthatunk:
- Betörés, betöréses lopás, rablás, vandalizmus;
- Csőtörés, vezetékes vízkár, beázás, üvegtörés;
- Villámcsapás másodlagos hatása (indukciós kár)
- Baleset-biztosítás, felelősségbiztosítás(ok)
Egyes ajánlatok az alábbi káreseményekre is fedezetet nyújtanak:
- Oltás, mentés, rom- és törmelékeltakarítás, kárenyhítés költségei;
- Ideiglenes lakás költségei, elmaradt bérleti díj;
Szigetelési hibák, személyi okmányok pótlása és bankkártyák letiltása, zárcsere költségei, készpénz, vállalkozás vagyontárgyai
A lakásbiztosítás kárbejelentési folyamata
Az azonnal bejelentés fontossága
A káreseményt legkésőbb két napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak – legyen szó akármelyik szolgáltatóról. Azonban érdemes ezt azonnal megtenni, amint a kárról értesülünk, hogy a kárrendezési folyamat minél előbb elkezdődhessen.
A késedelmes bejelentés kockázatai
Ha késlekedünk a kár bejelentésével, a biztosító vizsgálhatja a káreseménytől eltelt időszakot, ami befolyásolhatja a kártérítési folyamatot és végösszeget. Minél hamarabb kezdődik meg a kárrendezés, annál gyorsabban térhetünk vissza a normális kerékvágásba.
Helyszíni szemle és dokumentáció
A biztosító képviselője a kár bejelentésétől számított 5 napon belül ellátogat a helyszínre, hogy felmérje a keletkezett károkat. Nagyon hasznos, ha a káresemény helyszínéről fotók vagy videók állnak rendelkezésre, amelyek rögzítik a károsodás pillanatát. (helyette: amelyek rögzítik a káresemény körülményeit) A szemle során a biztosító nemcsak a károkat rögzíti, hanem ellenőrzi, hogy a biztosítási feltételek fedezik-e a károkat. Gyakori probléma lehet, ha kiderül, hogy a lakás alulbiztosított.
Az ingatlan alulbiztosítottságának elkerülése
Annak érdekében, hogy elkerüljük az alulbiztosítottságot, érdemes minden jelentősebb változást átgondolni a lakásbiztosítás szempontjából is. Vizsgáljuk meg, hogy mennyit nőtt az ingatlan értéke az elmúlt évben, történt-e értéknövelő felújítás, vagy került-e az ingatlanba további értékes vagyontárgy. Érdemes rendszeresen, évente felülvizsgálni a biztosítást, hogy az mindig a valós értékeknek megfelelő fedezetet nyújtson.
A helyszín zavartalan biztosítása a szemléig
A biztosító képviselőjének megérkezéséig ne változtassunk semmit a helyszínen, csak annyit, amennyi a további károsodás megelőzéséhez feltétlenül szükséges. Fontos, hogy a károkat részletesen dokumentáljuk, fotókkal vagy videókkal, hogy a kár mértéke és jellege egyértelmű legyen.
Hatósági bejelentések
Betörés, rablás esetén nem elég a biztosítót értesíteni: ilyen esetekben a rendőrségnél is kell jelentést tenni. Hasonló a helyzet tűz és robbanás esetén – egyértelmű, hogy azonnal szólni kell a tűzoltóknak. A hatósági bejelentés elmulasztása jogi és biztosítási szempontból is problémát okozhat, mivel a biztosítók gyakran kérnek hivatalos dokumentációt az eseményekről.
Kárrendezés és kártérítési folyamat
A kár összegének meghatározása során a biztosító piaci átlagárakat és tapasztalati értékeket vesz figyelembe, míg a károsult szakemberek árajánlataira támaszkodik. Érdemes több szakember véleményét is bekérni, hogy reális képet kapjunk a károk mértékéről. Az összes dokumentum, számla és releváns információ megőrzése segít a biztosítóval való tárgyalások során.
A káresemény lezárása
Ha minden rendben zajlik, a biztosító a szerződés alapján kifizeti a kártérítést. A pontos dokumentáció és szakértői vélemények segíthetnek a kárrendezés eredményes lezárásában. A korrekt és együttműködő hozzáállás mind a károsult, mind a biztosító részéről hozzájárul a folyamat gördülékeny lebonyolításához.
A lakásbiztosítás kárbejelentési határideje
Ahogy már feljebb említettük, a kárigényt a kár észlelését követő 2 munkanapon belül szükséges benyújtani. A bejelentés után a biztosító szakértő munkatársai várhatóan 5 munkanapon belül kapcsolatba lépnek a bejelentővel, hogy egyeztessenek a helyszíni szemle időpontjáról vagy a telefonos kárrendezéshez szükséges adatokról. A kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezését követő 15 napon belül, de legfeljebb egy hónapon belül, a biztosító kártérítési javaslatot készít. Amennyiben valamilyen dokumentumok hiányoznak, akkor is tájékoztatást adnak az esetleges akadályokról.
Ha a kár a szerződés és annak feltételei alapján rendezhető, akkor általában az utolsó szükséges dokumentum beérkezésétől számított 15 napon belül kifizetik a kártérítést. Kisebb és könnyebben azonosítható károk esetében (például üvegkár, villámcsapás okozta károk) ez általában 5-8 napon belül történik meg.
A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül köteles a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította, vagy indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg. Természetesen minden biztosítónál lehetnek eltérések, így mindig tájékozódjunk a szolgáltatónk honlapján vagy telefonos ügyfélszolgálatán!
A lakásbiztosítás kárbejelentéséhez szükséges dokumentumok
Magához a bejelentéshez általában csak a saját adatainkra és a biztosítási szerződésünkre van szükség. Tűzkár, robbanás, rablás után – tehát olyan esetekben, amikor a hatósági személyeknek (pl. rendőrség, tűzoltó) is ki kell szállnia a helyszínre, a különböző szervek által készített dokumentációt is bekérheti a biztosító.
Tény, hogy gyakori konfliktusforrás a helyreállítási költségek meghatározása, amin a megfelelő dokumentumok előkészítésével enyhíthetünk. A biztosító általában tapasztalati értékeket és piaci átlagárakat vesz alapul, míg a vállalkozók sokszor magasabb árajánlatokat adnak, bízva abban, hogy a biztosító úgyis kifizeti. A jogszabályok azonban minket is köteleznek a kárenyhítésre, ezért érdemes több árajánlatot beszerezni és ezeket egyeztetni a biztosító szakértőjével, így biztosítva, hogy minden költségünk megtérüljön.
A kárrendezés során gyakran felmerülő probléma, hogy a biztosító kárszakértője számlákat kér a károsodott vagyontárgyakról. Ez érthető egy vállalkozás esetében, de lakásbiztosításnál nem mindig van ilyen kötelezettségünk. Azonban, ha nagy értékű, nemrégen vásárolt tárgyakra igénylünk kártérítést, elvárható, hogy számlával igazoljuk azokat, hiszen a garancia miatt is meg kellett őriznünk a vásárláskor kapott bizonylatokat.
A leggyakoribb káresemények és teendők a bejelentéssel kapcsolatban
Az alábbi, nagyon gyakori biztosítási káreseményeknél fontos, hogyan járjunk el egy-egy esetben. A teljesség igénye nélkül igyekeztünk összegyűjteni mi a teendő az egyes károk rendezésének folyamatában.
Tűz
A biztosítók jellemzően akkor beszélnek tűzkárról, ha a lángok olyan helyen okoznak károkat, ahol nem rendeltetésszerűen jelennek meg. Tehát például egy gyertya vagy kandalló tüze csak akkor minősül tűzkárnak, ha a tűz onnan tovább terjed más helyiségekre is. Ha viszont valami izzik vagy parázslik, mint egy bedugva hagyott vasaló esetében, és emiatt keletkezik kár, azt a legtöbb biztosító nem tekinti káreseménynek. Szintén nem minősül tűzkárnak az, ha valami alapvetően tűznek, hőnek van kitéve, illetve az elektromos tüzek sem tartoznak ide, kivéve, ha a tűz tovább terjed. A legtöbb biztosító bizonyos mértékig fedezi a tűz oltása során felmerült költségeket, valamint az ideiglenes szálláshely költségeit, ha a lakás a tűz miatt lakhatatlanná válik.
Törvényi kötelességünk, hogy a tűzoltókat minden esetben kihívjuk, még akkor is, ha a tüzet sikerült eloltanunk, mivel ennek elmulasztása akadályozhatja a biztosítói kártérítést. Bűncselekmény, például gyújtogatás gyanúja esetén a rendőrséget is értesíteni kell.
A tűz eloltása után a káreseményt legfeljebb 2 napon belül jelenteni kell a biztosítónak, aki 5 napon belül szakértőt küld a helyszíni szemlére. Nagy tűzkárok esetén ez a folyamat általában gyorsabb. A helyszíni szemle előtt csak annyit változtassunk a kár helyszínén, amennyit a további károk megelőzése és a már meglévő károk enyhítése érdekében szükséges. Érdemes fényképeket és videófelvételeket készíteni a kár helyszínéről, és megőrizni az azonosítható maradványokat a kárszakértő megérkezéséig.
A biztosító a kártérítés előtt kérheti a tűzvizsgálati jegyzőkönyvet és/vagy a Katasztrófavédelem jogerős végzését. A helyreállítási folyamat során számos feladat vár ránk, mint például árajánlatok és számlák beszerzése, de ezekben az ügyekben általában követhetjük a biztosító szakértőjének útmutatásait is.
Robbanás
Bár a robbanás fogalmát sokan ismerik, fontos tisztázni, hogy kétféle robbanás létezik. Az egyik eset, amikor zárt térben túlnyomás alakul ki, és hirtelen felszabadul, mint például egy kávéfőző vagy kukta robbanása. A másik típus az éghető anyagok nagy sebességű, hang- és erőhatással járó meggyulladása, mint például egy gázrobbanás vagy a ritkábban előforduló porrobbanás. Bár a lakásbiztosítási szerződések nem mindig részletezik mindkét esetet, megfelelő biztosítás birtokában mindkét típusú robbanáskárra kaphatunk kártérítést.
Sok biztosító a robbantásból eredő károkat is fedezi, tehát ha a környéken hatóságok által felügyelt robbantás történik, és ez károkat okoz a lakásban, akkor is kaphatunk kártérítést. Azonban az összeroppanás, például egy régi tévé képcsövének összeroppanása, valamint a hangrobbanás által okozott károk általában nem tartoznak a biztosítási fedezetbe. Továbbá, ha csak a nyomás tartására szolgáló eszköz károsodik, a biztosító nem köteles kártérítést fizetni.
A lakásbiztosítási káreseményeket 2 napon belül be kell jelenteni, így robbanás esetén is ennyi időnk van a kárbejelentésre. Fontos, hogy egyeztessünk a biztosítóval a javítások megkezdéséről, és csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtassunk a helyszínen a kárszemléig. A kárszemle után a biztosító megállapítja a kár mértékét. Ha fényképekkel és videókkal alaposan dokumentáljuk a helyszínt, meggyorsíthatjuk a kárelbírálási folyamatot. Az azonosítható maradványokat tartsuk meg a kárszakértő megérkezéséig.
Villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása
A lakásbiztosítások általában fedezetet nyújtanak elemi károkra, így anyagi biztonságban lehetünk, ha villámcsapás éri otthonunkat. Fontos azonban különbséget tenni a villámcsapás elsődleges és másodlagos hatásai között. Az elsődleges hatások közvetlen károkat jelentenek, míg a másodlagos hatások túlfeszültség miatt okoznak meghibásodásokat az elektronikai eszközökben.
Elsődleges villámkárok például:
- tetőcserepek sérülése
- kémény megrongálódása vagy ledőlése
- tetőgerendák és tetőlécezés sérülései
- acéltartók megolvadása
- elektromos vezetékek kirobbanása és a kapcsolók körüli vakolat lepattanása
Mindkét típusú kár tűzkárt is okozhat, ezért mindkettőre fel kell készülni, mivel a biztosítások eltérően kezelik a közvetlen és közvetett károkat. A másodlagos hatások közé az elektronikai eszközök meghibásodása, illetve a túlfeszültség miatti tűzkár tartozik.
Villámcsapás esetén az első lépés, hogy értesítsük a biztosítónkat és egyeztessünk a teendőkről. A villámcsapást a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2 napon belül be kell jelentenünk. Fontos, hogy fotókkal dokumentáljuk a károkat, mielőtt bármit elmozdítanánk, mivel ezek a fotók segítik a kárszakértő munkáját és gyorsítják a kárrendezést. Ezt követően szerződőként kötelességünk a kárenyhítés, azaz a keletkezett károkat olyan mértékben kell helyreállítanunk, hogy további károk ne keletkezhessenek. Például, ha a villámcsapás megrongálta a tetőszerkezetet, meg kell akadályoznunk a beázást. A sérült cserépdarabokat őrizzük meg a kárszemléig, mivel ezek, hasonlóan a fotókhoz, elősegítik a sikeres kárrendezést.
Vihar, tornádó
A biztosító a kárszemle során szakértő módon állapítja meg, hogy a károkat valóban vihar okozta-e, ezért nem érdemes olyan sérüléseket jelenteni, amelyek nem a vihar következtében történtek. Továbbá ellenőrzik, hogy a jelentett időpontban és helyszínen valóban volt-e vihar. Ha egy hosszú ideje elhanyagolt épületelem sérül, a biztosító megtagadhatja a kár kifizetését, ezért fontos a rendszeres karbantartás.
Ha tornádót látunk, semmiképpen se próbáljuk megközelíteni! Ha a forgószelet mozdulatlannak látjuk, valószínűleg felénk tart, ezért azonnal vonuljunk fedezékbe. Heves vihar, jégeső és erős szél esetén is a legjobb, ha otthonunkba húzódunk, bezárjuk az ablakokat, és egy biztonságos helyiségben várjuk meg a vihar elvonulását. Vihar előrejelzése esetén érdemes biztonságba helyezni kerti bútorainkat és egyéb értékeinket a kertben. A tornádó, akárcsak a vihar, elemi kárnak minősül, amelyre a lakásbiztosítások fedezetet nyújtanak.
Felhőszakadás
Felhőszakadás alatt a biztosítók olyan eseteket értenek, amikor nagy mennyiségű csapadékvíz esik le rövid idő alatt, és ennek következtében a talajszinten áramló víz elöntéssel okoz károkat. Kártérítést akkor kaphatunk, ha a víz bejut a lakásba, és ott ingóságainkban vagy belső terekben kárt okoz. Fontos azonban tudni, hogy a felhőszakadás az épületen kívül is okozhat károkat, például a szabadban tárolt ingóságokban, ám ezekre a károkra általában nem nyújt fedezetet a biztosító, kivéve, ha külön biztosítással rendelkezünk rájuk. A talajszint alatt elhelyezkedő helyiségekre, mint például pincék vagy garázsok, külön szabályok vonatkoznak. Általában a biztosítók nem térítik meg az ezekben a helyiségekben 20 cm-nél alacsonyabban tárolt, a beáramló víz által károsodott ingóságokat.
Biztosítottként az egyik kötelezettségünk a kármegelőzés, amely felhőszakadás esetén az előzőekben említett vízelvezető rendszer rendszeres tisztítását jelenti. Ha már megtörtént az elöntés, kárenyhítési kötelezettségünk van, tehát meg kell akadályoznunk, hogy a víz további problémákat okozzon. Ezt a víz minél gyorsabb kiszivattyúzásával és a visszamaradt nedvesség szárításával érhetjük el. Mielőtt bármilyen intézkedést tennénk, készítsünk fotókat a károkról, mert ez segíthet a kárelbírálás során. A kárt a biztosítónak legkésőbb 2 napon belül be kell jelenteni, amely 5 napon belül szakértőt küld a kárszemlére. A kárszemléig a helyszínen csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben végezhetünk változtatásokat, és az érintett tárgyakat mindenképp meg kell őriznünk a szemle időpontjáig.
Árvíz
Az árvíz olyan jelenség, amikor a nyílt vízfelületek, mint folyók és tavak vízszintje jelentősen megemelkedik, és ennek következtében a gátakkal védett területeken elöntés történik. Árvízkárosultnak tekintjük azt, akinek az otthonában a kiöntött nagy mennyiségű víz kárt okoz. Az árvízkár nem terjed ki az árterületen, tehát gáttal nem védett területeken keletkezett károkra, illetve talajvíz vagy belvíz okozta károkra sem.
Néhány biztosítónál előfordulhat, hogy várakozási időt alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a biztosítás megkötését követően 15 vagy akár 30 napig nem nyújtanak fedezetet az árvízkárokra. Ezért fontos, hogy ne csak akkor gondoljunk a biztosításra, amikor már árvízveszélyt tapasztalunk – a megfelelő lakásbiztosítást időben meg kell kötni ahhoz, hogy baj esetén anyagi segítséget kapjunk.
Hónyomás
A tetőn felhalmozódott nagy mennyiségű hó által kifejtett statikus nyomás következtében bekövetkező károkat nevezzük hónyomáskárnak. A biztosítók általában fedezik a hónyomás miatt bejutó csapadék okozta károkat, valamint a lecsúszó hó dinamikus hatása révén keletkező sérüléseket is. Fontos azonban, hogy a biztosítók eltérő feltételekkel téríthetnek hónyomás okozta károkat, ezért mindig ellenőrizzük a biztosítási szerződés részletes feltételeit.
A kárt legkésőbb 2 napon belül be kell jelentenünk a biztosítónak, amely 5 napon belül kijelöl egy szakértőt a kárszemle lebonyolítására. A kárszemléig a károsodott tárgyakat meg kell őriznünk, és csak a kárenyhítéshez, illetve a további károk megelőzéséhez szükséges mértékben végezhetünk változtatásokat a kár helyszínén. A kárrendezés folyamatát elősegítheti, ha minden lehetséges szögből fotókat készítünk a káreset helyszínéről, még mielőtt bármilyen tárgyat elmozdítanánk vagy elkezdenénk a helyreállítást.
Jégverés, jégkár
Ha egy heves vihar során dió méretű vagy annál nagyobb jégdarabok hullanak, azok jelentős kárt okozhatnak otthonunkban. A jégverés megrongálhatja a tetőt, a redőnyöket, az ablakokat, és akár beázást is okozhat, ami az ingóságainkat is károsíthatja. A kertben lévő bútorok és a veteményeskert szintén nincsenek biztonságban a jégesőtől; bármilyen kár esetén, ha nincs lakásbiztosításunk, a javítás költségeit saját zsebből kell fedeznünk.
Ezért kulcsfontosságú, hogy megfelelő biztosítással rendelkezzünk a jégkárok ellen. Miután észleltük a jégkárt, legkésőbb 2 napon belül értesítenünk kell a biztosítót, és egyeztetnünk kell a további lépésekről és a kárszemle időpontjáról. Néhány biztosítónál lehetőség van gyorsított kárrendezésre kisebb, 100.000 Ft alatti károk esetén: ebben az esetben a biztosított a károkat fotókkal dokumentálja, amelyeket elektronikus úton küld el a biztosítónak. Így nem szükséges kárszemlét tartani, és gyorsabban hozzáférhetünk a kártérítéshez, feltéve, hogy vállaljuk az elektronikus kommunikációt a kárrendezés során.
Földrengés, földcsuszamlás
Az intenzív földmozgások következtében előfordulhat, hogy a kémény megbillen, a falakon repedések keletkeznek, vagy a tetőszerkezet megsérül. A földrengések az elemi károk közé tartoznak, így a legtöbb lakásbiztosítás nyújt fedezetet ilyen eseményekre. Azonban fontos tudni, hogy a biztosítók csak bizonyos erősségű földrengések esetén térítik meg a károkat. Ez az erősség változhat a biztosítók között, de általában akkor kaphatunk kártérítést, ha a földrengés eléri az EMS- vagy MSK-skála 5-ös fokozatát. A biztosítók mindig ellenőrzik, hogy valóban történt-e földrengés az érintett térségben, és a kárszemle során azt is megvizsgálják, hogy a bejelentett károk valóban földrengés következtében keletkeztek-e.
A talaj átázása vagy egyéb okból való fellazulása miatt, ha a talaj elmozdul egy lejtőn, földcsuszamlásról beszélünk. A földcsuszamlás, valamint a kő- és földomlás elemi károknak számítanak, amelyekre a lakásbiztosítások fedezetet nyújtanak.
Csőtörés, vízkár, beázás
A biztosítók különböző szintű védelmet nyújtanak csőtörés esetén, ezért fontos, hogy körültekintően válasszunk biztosítást. Csőtörés esetén az elfolyt víz jelentős anyagi kárt okozhat, és a költségek tovább nőhetnek, ha nem vagyunk otthon, vagy későn fedezzük fel a problémát. A kárenyhítési kötelezettség itt is kiemelten fontos: amint észleljük a kárt, azonnal el kell zárnunk a vizet, hogy megakadályozzuk a további károkat.
Miután megakadályoztuk a további károkat, készítsünk részletes fényképeket a sérült területekről és tárgyakról. Ellenőrizzük, hogy lakásbiztosításunk fedezi-e a beázást, és a fényképek mellékelésével jelentjük be a kárt a biztosítónak, legkésőbb az észlelést követő 2 napon belül. Ne kezdjük el a javítást a biztosítóval történő egyeztetés előtt, mert így könnyen elveszíthetjük a kártérítést.
Betöréses lopás, rongálás, rablás
Betöréses lopásnak nevezzük azt az esetet, amikor az elkövető erőszakkal behatol egy zárt helyiségbe az épületen belül, és onnan ingóságokat tulajdonít el. Az ilyen típusú bűncselekmény nemcsak az eltulajdonított tárgyak miatt okozhat anyagi kárt, hanem a megrongált épületelemek, például a feltört zárak vagy betört ablakok miatt is.
Az első teendőnk az, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az elkövető már nem tartózkodik az ingatlanban, majd értesítsük a rendőrséget. A rendőrség kiérkezéséig ne mozdítsunk el semmit az ingatlanban, mivel ezzel megnehezíthetjük a nyomozást. A biztosítónak a betörést követően legkésőbb 2 napon belül be kell jelentenünk a kárt. Ehhez szükséges a hiányzó ingóságok és a sérült épületelemek listája, valamint fényképek az utóbbiakról. A biztosítók általában a számlák alapján térítik meg az eltulajdonított ingóságok értékét, ezért fontos, hogy megőrizzük a vásárlásokról szóló papírokat.
Üvegkár
Bármely üveg, amely a lakásban található, sérülés vagy törés esetén üvegkárnak számít. Ez magában foglalja például az ajtókba épített üvegeket, az ablakokat, de ide tartoznak az üvegasztalok, vitrinek, zuhanykabinok és akváriumok is.
Ha üvegkár történik, az első lépés, hogy értesítjük a biztosítót, és egyeztetjük vele a szükséges teendőket. A biztosító dönthet arról, hogy melyik üvegező cég végezheti el a cserét, ezért az egyeztetés után az általuk javasolt cégtől kérjünk árajánlatot. Ezt követően az ajánlatot el kell küldeni a biztosítónak. Miután a biztosító jóváhagyta az árajánlatot, megkezdődhet az üvegcsere. Az elvégzett munkáról kapott számlát szintén be kell nyújtani a biztosítónak, aki ezt követően kártérítést biztosít számunkra.
Összegzés
Láthatjuk tehát, hogy a lakásbiztosítás kárbejelentésének módja és határideje kritikus lépés a károk utáni pénzügyi segítség megszerzésében. A megfelelően előkészített és dokumentált kárbejelentés jelentősen felgyorsíthatja a kártérítési folyamatot, és biztosíthatja, hogy anyagi segítséget kapjunk a helyreállításhoz. Mindig alaposan olvassuk el biztosítási szerződésünket és tájékozódjunk a biztosítók által kínált lehetőségekről, hogy felkészülten kezelhessük a káreseményeket!
Ügyfélszolgálat:
+36 70 504 4063
(Hétfőtől – Péntekig 9:00 – 13:00 óráig)
kornel.bako@inhouse.finance
Kövess minket
Linkek
2024 WHM Hitel-és biztosítás © Minden jog fenntartva